Kivándorlási hullámot okozhat az orvosok körében a július

A Népszabadság információi szerint sok orvos a júliusban esedékessé váló kórházátszervezéssel kapta meg az utolsó lökést ahhoz, hogy nem valamely szomszédos városban, hanem inkább egy másik országban találjon új állást. És ez nem túlzás: bizonyítja a kazincbarcikai kórház esete, ahol az egyik este némi félreértés adódott az intézménynek ígért szemészeti kapacitások körül, de reggelre a szemész főorvosnak már Németországban lett állása. Ugyanebből az intézményből két másik orvos hamarosan Európa északi felébe indul dolgozni, néhányan pedig az ózdi kórház felé kacsingatnak - olvasható a Népszabadság online oldalán.

– Én már belefáradtam az állandó bizonytalanságba. A város három éve küzd a kórházáért, noha itt működik a megye egyik legkorszerűbb műtéti tömbje. Előbb a HospInvest akarta megszerezni, ezt sikerült elkerülni azzal, hogy a debreceni orvosegyetem magára vállalta az intézmény működtetését. Most pedig a struktúraátalakítással mindössze negyven belgyógyászati ágy marad – mondja a távozók egyike.

Héjja Mária főigazgató szerint mindennek ellenére náluk valójában nincs szükség elbocsátásokra, hiszen orvosból sosem volt elég, az elmúlt két évben a debreceni egyetem biztosította a hiányzó szakembereket. A kórházban most erősítik a járóbeteg-ellátást, az egynapos sebészetet, úgyhogy, véli, a maradóknak bőven lesz munkájuk.

Több mint két tucat intézményben szűkül egy szakmára vagy csak krónikus ellátásra a kórház korábbi funkciója. Így lesz többek közt Tapolcán, Siklóson, Móron, Kisbéren, Tatán, Pásztón, Bonyhádon. Mint arról már beszámoltunk, a beolvadással önállóságát és gyógyító osztályainak túlnyomó többségét elveszti a csornai kórház is, az intézményt a győri megyei kórház működteti júliustól. A marcali kórház a kaposvári megyei intézménybe olvad. Hasonló a helyzet Celldömölkkel is, ahol csak a szülészet marad, a szombathelyi városi kórház részeként. A Markusovszky kórház azonban nemcsak a celldömölki szülészettel gyarapodott, hanem beleolvadt a körmendi városi kórház is, amely szintén elveszíti aktív ágyainak zömét, oda a betegeknek már csak sebészeti ellátásra érdemes menniük. A komlói kórház ugyan elveszti önállóságát és a Pécsi Orvostudományi Egyetembe olvad, de az egykori bányászvárosban megmaradnak a gyógyító osztályok. Hasonlóan: egy intézményként működik a hódmezővásárhelyi és a makói kórház. A komáromi intézmény júliustól egyszakmás reuma kórházzá alakul. Fúzióval olvad a kecskeméti megyei kórházba a kalocsai és a kiskunfélegyházi kórház is. Míg az utóbbiban csak egynapos sebészet marad, addig Kalocsa szinte csak az önállóságát veszti, mert ellátásainak zömét folytathatja.

Azt, hogy pontosan hány egészségügyi dolgozó munkahelye szűnik meg a rendszer „újraindításával", még nem tudni, a folyamatot lebonyolító GYEMSZI is még csak most gyűjti az adatokat. A hivatal egyebek mellett azt is tudakolja az intézményvezetőktől, hogy milyen módon tájékoztatják a betegeket a változásokról. Így például arról, hogy maguk milyen változásokkal számolnak, és ezekhez hogyan tudnak alkalmazkodni, továbbá a feladatokat átvevő szolgáltatók mennyire felkészültek, várhatók-e „humán-erőforrás problémák".

A Népszabadságnak több kórházigazgató is jelezte: nem érzi feladatának, és nincsenek is felkészülve a betegek tájékoztatására, már csak azért sem, mert ehhez nekik maguknak sincs kellő információjuk. Többen állították: az átalakításból – éppen a GYEMSZI titkolódzásának következményeként – könnyen zűrzavar lehet július elsején. Mint mondták: tudomásuk szerint máig nem készült el az új beutalási rend, így a mentők sem fogják tudni, hová vigyék a beteget. S miután a kórházigazgatói állások sorsa még mindig nem dőlt el, a kamarákat épp a napokban regulázták meg egy törvénnyel, a szakszervezetek pedig mintha nem is léteznének, nincs ember, aki szót emeljen az esetleg elkerülhető hibák ellen.