Kevés nyomasztóbb olvasmány van ezeknél a dokumentumoknál: egyértelműen árulkodnak a kétségbeejtő helyzetű intézményekről.
Bár a kormány jókora erőfeszítéseket tesz azért, hogy ne derülhessen ki, milyen problémákkal küszködnek a magyar kórházak, van lehetőség az erről szóló információk összegereblyézésére. Az egyik állami hatóság honlapján ugyanis közzéteszik azokat a határozatokat, amelyek azt tartalmazzák, hogy milyen indokokkal zárnak be kórházi osztályok, írja a Telex.
Kevés nyomasztóbb olvasmány van ma Magyarországon ezeknél a dokumentumoknál. Ezek a szikár, bürokratikus nyelvezetű szövegek ugyanis minden másnál egyértelműbben árulkodnak arról, hogy mennyire kétségbeejtő helyzetben vannak a magyar állami egészségügyi intézmények.
A Direkt36 ugyanakkor most – a mesterséges intelligencia segítségét is felhasználva – épített egy adatbázist ezekre a határozatokra alapozva. Ezeknek az adatoknak az elemzésével és több hónapnyi kutatómunkával készült el Kivérző kórházak címet viselő cikksorozatunk, amelynek főbb megállapításai a következők:
- A bezárások harmada azért történik, mert nincs elég orvos vagy ápoló, illetve hiányoznak orvosi eszközök. De arra is van példa, hogy egy osztályra túl sok beteg érkezik, ezért nem tudnak ott többet fogadni.
- Nemcsak a kis, vidéki kórházak osztályai zárnak be, hanem a nagy megyei és centrumkórházak is küszködnek a szakember- és kapacitáshiánnyal.
- Adatbázisuk segítségével kiderítették, hogy az országban legtöbbször a szolnoki Hetényi Géza Kórház, a budapesti Szent János és a Jahn Ferenc Kórház kérte, hogy zárják be valamelyik osztályát.
- Gyakran akadozik a stroke-ellátás, pedig ezekben az esetekben különösen fontos, hogy a betegek minél hamarabb megfelelő kórházi kezelést kapjanak.
- Emellett sokszor leáll a CT-diagnosztika és a neurológiai ellátás, továbbá a gyermekosztályok, illetve a szülészetek zárnak be a leggyakrabban szakemberhiány miatt.
- A budapesti nagykórházakban zavarják meg a legtöbb beteg gyógyulását a leállások, közülük is kiemelkedik a Szent János Kórház.
A több mint ezersoros adatbázis felépítése mellett összesen 31 interjút készítettek orvosokkal, mentőkkel, egészségügyi szakemberekkel, politikusokkal és olyan betegek hozzátartozóival, akiket érintett valamilyen módon egy kórházi osztály bezárása. Munkájukat emellett egy mesterségesintelligencia-programozó és egy biostatisztikus is segítette.
A teljes cikk a Telexen olvasható.