Kórházláncok az egészségügyben

Szerdán vált nyilvánossá az újabb egészségügyi „saláta" tervezete. A javaslat egyik pontja, hogy az állam tulajdonában levő intézmények esetében egyes fenntartói jogok külön jogszabályban meghatározott szervezet részére átadhatók. Erről kérdezte a Magyar Hírlap – online Sinkó Eszter közgazdászt.

A rendszerelemző közgazdász arra a kérdésre, hogy mi értelme lenne a passzusnak, úgy válaszolt: Ez ma még ismeretlen tartalmú passzus. De az egyik olvasata az lehet, hogy hagyják, magáncégek vállalják fel a kórházak működtetését. A kórháznak származhat abból haszna, ha például folyószámlahitelt szerez a működtető cég a kórház üzemeltetésére. A beszállítói kör első leosztásban nagyon szelektált lesz, központilag vezényelt közbeszerzéseken keresztül, így mai fejjel sok haszon egyelőre nem mutatkozhat magáncégek számára az üzemeltetésre. Kérdés, lesz-e ilyen cég, aki vállalkozik erre – nyilatkozta Sinkó, hozzátéve az állam a szabályokkal jelentősen korlátozza a mozgásteret.

Arra a következő kérdésre, hogy mi lesz, ha később ezek a szabályok felpuhulnak, Sinkó úgy reagált: Akkor idővel akár kórházláncok jöhetnek létre, olyanok, mint amilyenek Németországban is működnek. Ezek holdingszerűen kapcsolódhatnak össze, fenntartójuk közös lenne, de változatlanul az állam tartaná őket kézben. Vagyis a szerkezet az állami HospInvesthez lenne hasonló – mondta Sinkó, hozzátéve azt is, ha egy holding már öt-hat kórházat is visz, akkor akár jobb pozíció¬kat érhet el jó tárgyalástechnikával, mint az állam. Ez pedig a versenyhelyzet generálása miatt az államnak is előnyös lehet. A másik, hogy a szabályok felpuhításával legalább nem válik monolittá, egyneművé a struktúra.

Az utolsó kérdésre, hogy ki hogyan értelmezi az ebből fakadó lehetőségeket, a rendszerelemző közgazdász úgy válaszolt: Tény, hogy bizonyos üzleti körökben él az a forgatókönyv, amely szerint a kórházakat az állam most átveszi, és 2014-től az üzemeltetést privatizálnák.