LÉT: mindenki kapjon bért, a gyerekek is

A dokumentum szerzői azt javasolják: a felnőtteknek havonta 50 ezer, a gyerekeknek havi 25 ezer forint feltétel nélküli alapjövedelmet kellene adni. Erre a célra az állami büdzsé szociális kiadásait csoportosítanák át. A neves jogászokból, közgazdászokból, szociológusokból verbuválódott LÉT munkacsoport - amelynek tagja többek közt Gönczöl Katalin volt ombudsman és Surányi György egykori jegybankelnök - százoldalas javaslatában állítja: a feltétel nélküli alapjövedelem Magyarországra kidolgozott modellje működőképes és olcsóbb rendszer, mint a jelenlegi. Minden magyar felnőttnek 50 ezer, a gyerekeknek 25 ezer, a várandós anyukáknak 75 ezer forint havi alapjövedelmet adnának – írja a Blikk cikke nyomán a nol.hu portálja.

Bánfalvi István, a munkacsoport vezetője úgy nyilatkozott: azzal az esküvel osztottak-szoroztak, konzultáltak, hogy „ha nem jön ki a számtanpélda", nem lépnek vele a nyilvánosság elé. Szerinte javaslatuk megvalósítható és finanszírozható, ha van rá akarat. Azt nem állítják, hogy az említett összegek elegendőek a megélhetéshez, de hatalmas segítséget jelenthetnek hozzá. Bánfalvi hozzátette azt is: ma Magyarországon 600 ezer felnőttnek semmilyen jövedelme nincs, de sokan vannak, akik dolgoznak, mégis szegények. A LÉT-pénzzel a nincstelenséget számolnák fel, illetve az alacsonyabb jövedelműek bére zárkózna fel. A LÉT-bér költségeinek 94%-át azokból az államháztartási kiadásokból fedeznék, amelyek most is elmennek jövedelmekre, szociális juttatásokra.

A témával kapcsolatban a hirado.hu értesülése nyomán az mno.hu portálja így ír: Ferge Zsuzsa szociológus üdvözölte a munkacsoport által elkészített anyagot. A Széchenyi-díjas kutató úgy vélte: az új rendszerrel felszámolható lenne a mélyszegénység és csökkenthető lenne a szegényebb és a magasabb jövedelmű csoportok közötti feszültség. Ha javul a segélyezettek helyzete, és ezzel egyidejűleg javul a munkában lévők szegénysége – hiszen azoknak, akik dolgoznak, harmada szegény, a léthatáron van –, és ha a távolság szűkül, valamint a szegénységet is eléri a civilizált létfeltételek bizonyos minimuma, akkor az irigység is mérséklődhet – állapította meg a szociológus.

Az ötlet éves szinten az adóbevétel-kiesésekkel közel 6400 milliárd forintba, vagyis körülbelül a magyar költségvetés 40 százalékába kerülne. Az anyag készítői azt állították: a feltétel nélküli alapjövedelem bevezethető – az adórendszer és a támogatások teljes átalakításával. Megszüntetnék az összes, az 50 ezer forintos LÉT-nél kisebb összegű segélyt, felszámolnák a családi adókedvezményt és bevezethetnék a többkulcsos adórendszert, valamint azokra, akik dolgoznak, egy új hozzájárulási adót is kivetnének. Ráadásul ők lennének azok, akiknek adójából kifizetnék a munkanélküliek, az idősek és a gyerekek feltétel nélküli alapjövedelmét is.

A koncepciót egy magát függetlennek valló szakértői munkacsoport készítette, a konferencián azonban többek között felszólalt Surányi György volt jegybankelnök, akinek neve 2009-ben és sajtóhírek szerint az elmúlt néhány napban is felmerült baloldali miniszterelnök-jelöltként. A munkacsoport tagja Misetics Bálint is, aki ellenzéki aktivistaként részt vett a Fidesz-székház tavaly márciusi elfoglalásában.

A Népszava – online a témáról így ír: Surányi György közgazdász, egyetemi tanár azt hangoztatta, hogy az alapjövedelem bevezetése nemcsak megállítaná a magyar társadalom széthullását, hanem történelmi fordulatot eredményezne a társadalmi integrációban. A korábbi jegybankelnök úgy vélte: a javaslat továbbgondolásával, kísérletekkel, meg lehetne próbálni bevezetését. A szakember "az ördög ügyvédje hálátlan szerepéből" a kockázatok között arról is beszélt, hogy az alacsony keresetűek egy része csak akkor lesz motivált a munkára, ha a létpénz és a nettó minimálbér között több mint 30 ezer forint különbség lesz. Úgy látja, ennek legalább 50-60 ezer forintnak kellene lennie.

A feltétel nélküli alapjövedelmmel megszűnne a közmunka jelenlegi formája is, jelentősen emelkedne a minimálbér. Erre azért is szükség van, mert a magyar termelékenység az uniós átlag 60, míg a bérszínvonal csak 30 százaléka, s a különbség is azt bizonyítja, hogy a magyar munkavállalókat emiatt jelentős mértékben kizsákmányolják – írja a Népszava – online.