• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Magyar kutatás: a kínai vakcina utáni kevés antitest jelzett

Lapszemle 2022.01.27 Forrás: Telex
Magyar kutatás: a kínai vakcina utáni kevés antitest jelzett

Ha lehetne antitestvizsgálatot használni a vakcinák klinikai hatásosságának a megbecsülésére, az jelentősen felgyorsítaná és egyszerűsítené a vakcinatesztelést.

Egy frissen megjelent magyar tanulmány megmérte a Sinopharm-vakcinával oltottak semlegesítő antitestjeit, majd összehasonlította az eredményt a szintén a kínai vakcinával oltottak megbetegedési adataival, ezzel igazolta, hogy az antitestszint jó előrejelzője a védettségnek, és a kínai vakcinával oltott időseknél az antitestek hiánya valóban következtetni enged arra, hogy kevésbé védettek a Covid-19 ellen, írja a Telex.

A tanulmány szerzői Ferenci Tamás docens, az Óbudai Egyetem biostatisztikusa és Sarkadi Balázs akadémikus, az ELKH Természettudományi Kutatóközpont orvos-biokémikusa. Az eredményeik hétfőn jelentek meg egy magasan jegyzett nemzetközi szaklapban, a BMC Infectious Diseases nevű folyóiratban.

A kutatók 450, kínai vakcinával oltott alanynál mérték a vírus tüskefehérjéjének egy kulcsfontosságú részéhez, a receptorkötő doménhez (RBD) kötődő antitestek szintjét – azért ezt, mert ez a vírust ténylegesen semlegesíteni képes antitestek szintjét jelzi – legalább 14 nappal a második adag megkapása után, 2021. április 1. és június 21. között. A vizsgálat arra jutott, hogy az életkor emelkedésével csökken az antitestek szintje: az 50 év alattiak körülbelül 90 százalékánál volt jelen mérhető mennyiségben, de 60 éves kornál már a kínai vakcinával oltottak 25 százalékánál egyáltalán nem termelődött semlegesítő antitest, a 80 év felettieknél pedig ez az arány már az 50 százalékot is elérte.

Ha lehetne antitestvizsgálatot használni a vakcinák klinikai hatásosságának a megbecsülésére, az jelentősen felgyorsítaná és leegyszerűsítené a vakcinatesztelést, így kevesebb résztvevővel és rövidebb idő alatt lehetne működőképes vakcinához jutni, továbbá az első vizsgálatokban nem képviselt csoportok (például gyerekek, terhes nők, bizonyos betegségekben szenvedők) körében is gyorsabban felmérhető lenne egy már engedélyezett vakcina hatásossága. Ennek a lehetőségét Ferenci és Sarkadi is felveti: mint írják tanulmányukban, a módszert arra is használhatja a járványügy, hogy az idősekhez hasonlóan más, speciális csoportokban gyorsan lehessen előzetes bizonyítékot szerezni egy vakcina hatásosságáról.

Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy az antitestmérés valaha teljesen kiválthatná a klinikai vizsgálatokat, vagy akár azt, hogy az eredmények bátorítanák, hogy mindenki egyénileg méressen antitestet, ilyenre Ferenci és Sarkadi cikke sem utal, hanem a vizsgálatok népegészségügyi jelentőségét hangsúlyozza.

A teljes cikk a Telexen olvasható.