Magyar kutatás tárja fel a Covid–19 következményeit

A Covid–19-pandémia az egész világot sújtotta, de a megbetegedések és a halálozások száma nagyon egyenlőtlenül oszlik meg a földrajzi régiók és azon belül az egyének között. Zsichla Levente, az ELTE biológushallgatója és témavezetője, Müller Viktor, az ELTE TTK Biológiai Intézetének ­docense több mint ezer tanulmányt elemeztek, hogy átfogó képet adjanak a folyamatokról.A Magyar Nemzet érdeklődött az eredményekről.

– Mi irányította a figyelmüket erre a kérdéskörre?

– A Covid–19-járvány hatásait számítógépes adatelemzéssel kezdtük vizsgálni, ennek a megalapozásához volt szükségünk a szakirodalmi adatok áttekintésére. Ebben a tanítványom, Zsichla Levente, annyira alapos munkát végzett, hogy úgy éreztük, az összegyűjtött ismeretek bemutatása önmagában külön tanulmányt érdemel. A kutatásokat az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium keretében végezzük, amely a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával az egész országból összefogja az egészségbiztonsági kockázatokat vizsgáló kutatócsoportokat.

– A Covid–19 kimenetelét befolyásoló tényezőkről már több összefoglaló született. Mit ad ezekhez a mostani, ezer tanulmány adatait összegző munkájuk?

– Az eddigi tanulmányok vagy a tényezők egy részét elemezték részletesen, vagy az összes tényezőt vázlatosan. Ilyen részletességű átfogó tanulmány korábban nem született. Ez a megközelítés arra is lehetőséget adott, hogy a korábbinál alaposabban kitérjünk a tényezők közötti kölcsönhatásokra.

– Eredményeik szerint a magas életkor a Covid–19-halálozás legerősebb kockázati tényezői közé tartozik. Mi áll ennek a hátterében?

– Az egyik legerősebb hatás abból adódhat, hogy az előrehaladottabb életkorral emelkedik a szervezet gyulladási szintje, ami kedvez a súlyos kimenetelű fertőzés folyamatainak. De bizonyosan szerepet játszik az immunrendszer „öregedése” is, amely így kevésbé hatékony védekezésre képes. Általánosságban elmondható, hogy a tényezők hatásmechanizmusát sokkal nehezebb feltárni, mint magát a kapcsoltságot egy-egy tényező és a betegség lefolyása között.

– A  különböző betegségekkel sújtott egyének mit tehetnek azért, hogy minél kisebb eséllyel kerüljenek kórházba?

– A Covid–19 kockázatát fokozó legtöbb háttérbetegség az egészségtelen életmóddal kapcsolatos. A mozgásban gazdagabb, szénhidrátban, főleg cukorban szegényebb életmóddal ennek a fertőzésnek a kockázata is csökkenthető – de tegyük hozzá, hogy ne csak ezért válasszon egészségesebb életmódot valaki, hanem azért, mert világjárványok nélkül is hosszabb és egészségesebb életben lehet így része.

– Az adatok alapján a férfiak akár kétszer magasabb kockázattal érintettek a súlyos kimenetelű Covid–19-fertőzésben, és nemcsak az idősek között, hanem életkortól függetlenül is. Az X-kromoszómához köthető gének játszanak ebben szerepet?

– Az az igazság, hogy eléggé a sötétben tapogatózunk ebben a kérdésben. Sejtésekben nincs hiány – a tanulmányunk számos részeredményt felsorol, és egyes kutatások valóban az X-kromoszómához kötött, immunrendszert befolyásoló gének szerepét vetik fel –, de a végső szó még messze van.

Továbbiak a teljes cikkben