Magyarország a mentális betegségek fellegvára

Ideje, hogy sokkal komolyabban vegyük a különböző mentális betegségeket, főleg mert ezek döbbenetesen nagy arányban teszik munkaképtelenné a magyarok egy jelentős részét – derült ki a Magyar Tudományos Akadémia legújabb munkaerőpiaci körképéből. A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) 2020 óta évente megjelenő kiadványa, amely idén az egészség és a munkaerőpiac összefüggéseit vizsgálja, azt is megállapítja, hogy a magyar férfiak csupán 60, a magyar nők 62 éves korukig számíthatnak jó egészségre. A jelentős különbséget elsősorban az okozza, hogy Magyarországon különösen az alacsony iskolai végzettségűek és a nem dolgozók körében marad el az egészségi állapot az Európai Unió átlagától – mondta el az Indexnek Bíró Anikó, a KRTK tudományos főmunkatársa.

Bíró Anikó kiemeli, hogy új kutatási eredményeik fényében is ideje lenne jóval nagyobb figyelmet szentelni a mentális betegségeknek. Mindezt döbbenetesen támasztják alá különösen a 45–54 közötti, alacsonyan képzett magyar nők kiugró értékei. A depresszió tünetei náluk például háromszor olyan gyakorisággal jelentkeznek, mint a hasonló végzettségű európai nők körében. 

A különbség pedig elsősorban a mentális betegségekre felírt gyógyszer szedésénél kiugró. Ezen belül is sokkal nagyobb a gyógyszerszedés szerinti eltérés a foglalkoztatottságban a keleti országrészben.

Míg az egészségesnek tekinthetők (adott gyógyszert nem szedők) körében 1–4 százalékpontos különbségeket látunk foglalkoztatottságban régiók között, addig a betegek (gyógyszert szedők) közt sokkal nagyobbak az eltérések, Budapestet és az Észak-Alföld régiót összehasonlítva 7–15 százalékpont között mozognak.

Ugyanakkor az említett tendencia nem pusztán a mentális betegségben szenvedőkre igaz. Amennyiben itthon valaki valamilyen krónikus betegséggel küszködik, annál alacsonyabb a valószínűsége, hogy dolgozik – derítették ki szintén a Munkaerőpiaci Tükör kimutatásai. További részletek a cikkben