• nátha
    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

  • melanóma
    • Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

      Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

    • 10 dolog, amit mindenkinek tudnia kell a melanomáról

      10 dolog, amit mindenkinek tudnia kell a melanomáról

    • A szemben és a köröm alatt is lehet rejtett melanóma      

      A szemben és a köröm alatt is lehet rejtett melanóma      

  • egynapos sebészet
    • Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

      Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

    • Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

      Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

    • Jövőre elkészül az egynapos sebészeti egység Kecskeméten

      Jövőre elkészül az egynapos sebészeti egység Kecskeméten

Nőhet a depressziósok és az öngyilkosok száma

Lapszemle 2021.02.08 Forrás: növekedés.hu
Nőhet a depressziósok és az öngyilkosok száma

A járvány lecsengését követően számítunk egy „pszichopandémiára”,  arra, hogy megnő a pszichiátriai ellátásra szorulók száma.

Az elhúzódó koronavírus-járvány miatt pszichopandémiára számítanak a szakemberek és arra, hogy ezzel együtt a depressziós betegek száma és akár az öngyilkosságoké is növekedhet – derül ki abból az interjúból, amit Balázs Judit, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke, az ELTE Pszichológiai Intézet tanszékvezető egyetemi tanára adott a növekedés.hu-nak.

Lassan egy éve, hogy egy világjárvány árnyékában élünk, a legutóbbi döntés szerint pedig március elejéig biztosan nem enyhítenek idehaza a november 11-én bevezetett korlátozó intézkedéseken. Egyre többen depressziósak – vagy csak rosszkedvűek?

Erre nincs általános válasz. Ebben a helyzetben teljesen normális, ha valakinek nincs jókedve, elkeseredik a korlátozások meghosszabbításakor, ám ez még nem jelenti azt, hogy az illető depressziós. De sajnos annál, aki esékenyebb, például genetikailag nagyobb az esélye a pszichés betegségekre, vagy már korábban érte őt súlyos stressz, esetleg volt már depressziós, esetleg más testi vagy lelki betegsége van, beindíthat szorongásos vagy depressziós betegséget a pandémia, illetve az azzal járó változások, a folyamatos stressz, a korlátozások.

Miből tudhatja valaki, hogy csak lehangolt, vagy depressziós, és orvoshoz kell fordulnia?

Aki „csak” lehangolt, az annak ellenére még képes élni az életét, tud örömöket találni a hétköznapokban, el bírja látni a feladatait, jól alszik, nem változik az étvágya, tervei vannak a jövőre nézve. Egy depressziós ember nem ilyen, és fontos, hogy megváltozik a korábbi énjéhez képest. A depresszió betegség, amit akkor diagnosztizálhatunk, ha valakinél kilenc lehetséges tünetből minimum öt legalább két héten keresztül fennáll.

A kilenc tünet a következő: nyomott, szomorú hangulat; nincs kedve olyan dolgokat csinálni, amit korábban szeretett; jelentős testsúlycsökkenés, vagy -növekedés; alvászavar; nyugtalanság vagy gátoltság; folyamatos fáradtságérzet; kilátástalanság; csökkent koncentrációs és döntési képesség, valamint öngyilkossági gondolatok.

 A genetikai hajlamon túl mi befolyásolja, hogy kinél alakul ki az élete során depresszió?

Azt szoktuk mondani, hogy az első depressziós epizód megjelenésében gén és környezet kölcsönhatása játszik szerepet. Tehát az előbb említett genetikai esékenység és a környezeti hatások, stresszt jelentő életesemények együttesen.

Akkor szinte biztosra vehető, hogy a Covid-19 miatt megnő majd, vagy akár már meg is nőtt a depressziósok száma, aránya. Helyes ez a következtetés?

Sajnos igen, a járvány lecsengését követően számítunk egy „pszichopandémiára”. Arra, hogy megnő azok száma, akiknek pszichiátriai ellátásra lesz szükségük, így a depressziós betegek száma is. További részletek a cikkben

Legolvasottabb cikkeink