Magyarországon minden tizedik gyerek koraszülött

Sehol nincs annyi koraszülés Európában, mint hazánkban: minden tizedik gyerek a 37. terhességi hét előtt világra jön. Népbetegségként kezelik már Magyarországon ezt a gondot, amely ráadásul komoly népegészségügyi problémát is eredményez, hiszen a kis súlyú csecsemők életben tartása és megfelelő életminőségének biztosítása rengeteg pénzbe kerül – írja a Délmagyar – online.

Világszerte emelkedik a koraszülések száma. Ma már minden kilencedik gyerek koraszülöttként jön világra: 2010-ben csaknem 15 millió gyerek született meg a 37. terhességi hét előtt. Ez az újszülöttek halálozásának vezető oka világszerte, és a második leggyakoribb halálok az ötévesnél fiatalabb gyerekek körében. Magyarországon az elmúlt évtizedben fél százalékkal nőtt a koraszülések száma, és mára olyan magas arányt ért el, hogy nemcsak az európai átlagot veri, hanem a hazai szakemberek már népbetegségként emlegetik. Az összes élve születés közel 10 %-a a betöltött 37. hét előtt történik. Az Európai Unió tagállamainak átlaga 6 % körül ingadozik, a skandináv országokban pedig ez az érték mindössze 3–4 %.

A Szegedi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján 2010-ben a világra jött csecsemők közel 10 %-a 2500 gramm alatti súlyú, vagyis koraszülött volt. Igaz, a dél-alföldi régió valamennyi veszélyeztetett kismamája itt szül. A kilencvenes évek közepén ez az arány 12 % volt, 1998-ban azonban a 15 %-ot is meghaladta.

A Semmelweis Egyetem kutatói a hazai riasztó tendencia okait igyekeztek kideríteni. Az esetek jelentős részében a koraszülés váratlanul és minden előzetes tünet nélkül következik be, amelyért az életmódbeli tényezők tehetők felelőssé – olvasható a tanulmányban.

Ezek között a leggyakoribb egészségkárosító magatartásforma a dohányzás. A várandósság ideje alatt a nők 14,4 %-a cigarettázik, de néhány megyénkben ez az arány a 25 %-ot is eléri. Itt a koraszülésnek is lényegesen magasabb az előfordulási esélye.
A koraszülések magas száma és az anya alacsony iskolai végzettsége között egyértelmű összefüggés fedezhető fel. A rossz társadalmi helyzetű, többnyire szegény vagy magukat szegénynek tartó nők lelkiállapota sok esetben nagyon rossz. Őket nyilvánvalóan nem igazán érdekli az egészségük, gyakoribb a körükben a nem kívánt terhesség, és a szexuális úton terjedő fertőzések ellen sem védekeznek – ezek is szerepet játszhatnak a koraszüléseknél.

Nemcsak a koraszülés, hanem akár már pár nap is hátrányt jelenthet a fejlődés szempontjából, és megnövelheti a várható betegségek kialakulását – hangsúlyozta nagy klinikai tanulmányokra hivatkozva Bártfai György, a Szegedi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának professzora. Éppen ezért fontos, hogy a leendő anyák tegyenek meg ellene mindent, ami rajtuk múlik: az élvezeti szereket hagyják el, kerüljék a túlzott súlygyarapodást, és fogadják el, hogy várandósan kevesebb fizikai aktivitást kell végezni. Azt is jó tudni, hogy a terhességmegszakítások is növelik a koraszülés kockázatát.

A Szegedi Tudományegyetem gyermekgyógyászati klinikáján a „rekorder" egy 540 grammal született kislány volt – ő már iskolás korú és egészséges. Ahhoz azonban, hogy a koraszülöttek teljes értékű életet élhessenek, hónapokig tartó megfeszített csapatmunkára van szükség – és sok pénzre. A koraszülöttek életben tartása, illetve kialakuló betegségeik gyógyítása költséges – emelte ki Katona Márta, a gyermekklinika egyetemi tanára, aki hozzáfűzte azt is, akár egy életen át szükségük lehet gyógyszerekre, így kijelenthetjük, hogy a koraszülés komoly népegészségügyi probléma is.

A tanulmányról a Weborvoson