Már kutatják az EU-ban a kaposvári OnkoNetworköt

A daganatos betegek ellátásában a pénz önmagában kevés, a megfelelő infrastruktúra fontos, de nem oldja meg a problémákat, a betegút megszervezésének és az időtényezőnek ugyanis komoly szerepe van - mondta el a portfolionak adott interjúban Pitter János, a Syreon kutatója az általa közelről vizsgált, Kaposváron kifejlesztett rendszerről, az OnkoNetworkről.

Hogyan jutott el a kutatóintézet Kaposvárra és értékelte az OnkoNetwork eredményeit?

Az egyik, az Európai Unió Horizon2020 kutatási programja által támogatott kutatási projektünk, a SELFIE keretében az volt a célkitűzés, hogy 8 EU tagállamban azonosítsunk és értékeljünk két-két ígéretes integrált ellátási modellt. Idehaza nem sok ilyet találtunk, de az egyik jól működő rendszer az OnkoNetwork. Ezzel lehetőséget kaptunk arra, hogy elsőként értékeljük ezt a modellt holisztikus szemmel. A holisztikus értékelés azt jelenti, hogy vizsgáltuk a klinikai végpontokat, a betegek tapasztalatait, hogy ők hogyan élik meg az ellátást, és emellett figyeltük az erőforrás felhasználást és a költségeket is.

Miről is szól az OnkoNetwork modell, bemutatná röviden?

Az OnkoNetwork a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház és a Kaposvári Egyetem Egészségügyi Centrumának közös, jobbító szándékú kezdeményezéből született.

A korábbi években jelentős fejlesztéseket tudtak végrehajtani a kórház és az ellátás infrastruktúrájában, teljesen megújult a most 173 éves épület, gyönyörű környezetet teremtettek a gyógyításhoz, de a Kórház vezetősége továbbra is aggasztóan magasnak találta a daganatos betegek halálozási mutatóit, ezért további lépéseket látott szükségesnek.

Ezek alapján kijelenthetjük azt, hogy önmagában a pénz nem elég?

A pénz önmagában kevés, azt is látni kell, hogy azt mire fordítják. A megfelelő infrastruktúra fontos és hasznos, de önmagában nem oldja meg a problémákat.

Kaposváron Repa Imre professzor és Moizs Mariann főigazgató vezetésével összeült egy nagyon neves emberekből álló tanács, és közösen gondolkoztak azon, hogy mi állhat a nemzetközi összehasonlításban magas daganatos halálozás hátterében idehaza, és mit tudnának ez ellen tenni az általuk vezetett intézmények. Két lehetséges beavatkozási pontot is azonosítottak: az egyik a daganat gyanú gyakran túlságosan elhúzódó kivizsgálása, a másik pedig a kivizsgált betegek terápiakezdésének késlekedése vagy elmaradása. Nagyon sokáig, hónapokig vagy fél éven túl is elhúzódhat a kivizsgálás. Az a döntés született ezért, hogy ha új daganatgyanúval érkezik beteg a Kórházba vagy az Egyetem Egészségügyi Centrumába, akkor azt észlelje egy újonnan felállított 4-5 fős iroda, majd a betegutak szervezésével a betegnek 30 napon belül teljes kivizsgáláshoz kell jutnia, valamint el kell jutnia az onkológiai team elé, ahol multidiszciplináris, személyre szabott terápiás javaslat születik. A teljes kivizsgálásba beleértendő a szövettani lelet és a képalkotó vizsgálatok, valamint a releváns társbetegségek stabilizálása is, ha szükséges. Az OnkoNetwork közvetlen klinikai jelentőségén túl a Kórház vezetése azt is fontosnak tartotta, hogy az immár 12,000 beteg ellátásával kapcsolatos tapasztalatok később kutatási célra is felhasználhatóak legyenek. További részletek a teljes interjúban