Másfél millió szegény ember országa

Egyre kockázatosabbá válik a gyermekvállalás, és nincs következetes családpolitikánk sem a Tárki vezető kutatója szerint. Jelenleg Magyarországon az alacsony iskolai végzettség után közvetlenül a gyermekvállalás jelenti a legnagyobb szegénységi kockázatot – derül ki a Társadalomkutatási Intézet méréseiből – olvasható a Magyar Hírlap – online oldalán.

„A legnagyobb szegénységet 1996-97–ben mérték, és a legfrissebb, 2009–es adat nagyjából megegyezik ezzel. A jövőt illetően sajnos, a szegénységben élők aránya továbbra is növekszik. Természetesen fontos kérdés, hogy a válságból milyen módon és mennyi időn belül lábal ki Európa és Magyarország" – nyilatkozta Gábos András, a Tárki vezető kutatója, aki hozzátette azt is, nem könnyű megmondani, hogy pontosan kit és mihez képest tekintünk szegénynek, sokféle megközelítés létezik. Az Európai Unió szerint, ha valakinek az anyagi erőforrásai nem teszik lehetővé, hogy olyan vagyoni életszínvonalon éljen, ami az adott társadalomban elfogadott, akkor szegénynek tekinthető – emelte ki Gábos. A Társadalomkutatási Intézet (Tárki) a fogalom alatt általában azt érti, hogy valakinek rendelkezésére állnak pénzügyi források, amiből meg kell élni, viszont ha ez egy adott küszöbnél – szegénységi küszöb – alacsonyabb, akkor őt szegénynek tekintjük – fejtette ki a kutató.

Az elmúlt 20 évet tekintve, a kilencvenes évek közepéig növekvő volt a szegénység. Európában a lisszaboni stratégia 2000-ben azt tűzte ki célul, hogy tíz éven belül gazdaságilag növekedjen az unió. Akkor szegénységi stratégia még nem létezett. A foglalkoztatottság növekedését azonban nem követte az egyenlőtlenségek és a szegénység általános csökkenése, sem a várakozásoknak megfelelő növekedés. Megfogalmazódott tehát az Európa 2020 stratégia, amely már a szegénység és a társadalmi kirekesztettség visszaszorítását is célul tűzte ki. A lakosságnál, ha a jövedelmi szegénységet vesszük alapul, elég markánsan meg lehet mondani, hogy melyek azok a társadalmi csoportok, amelyekben tartósan magas a szegénységi kockázat.

A Tárki-monitor kétévente végez felmérést a háztartásokban, életkor, iskolai végzettség, földrajzi elhelyezkedés és etnikum szempontjából – mondta a kutató. Az eredmények alapján tartósan és növekvően, az egyik legnagyobb és az elmúlt húsz évben folyamatosan növekvő szegénységi kockázatot jelent, ha a háztartásban élő aktív felnőttek nem dolgoznak. Ehhez kapcsolódik az alacsony iskolázottság, ha valaki legfeljebb általános iskolát végzett, vagy szakmunkásképzőt, szintén igen magas rizikófaktor – ez a hatás Magyarországon nagyon erős, még abban az esetben is, ha mindkét szülő foglalkoztatott, de alacsony iskolai végzettségű – jegyezte meg Gábos. A rendszerváltáskor a gyermekes családoknak minimálisan, az időseknek lényegesen magasabb volt a szegénységi kockázata. Ez az 1996–97-es időszakra teljesen megfordult és továbbra is növekszik a különbség a gyermekes családok és az idősek között. Sajnos jelenleg a gyermekvállalás jelenti az egyik legmagasabb szegénységi kockázatot Magyarországon" – fűzte hozzá Gábos András.

A kategórián belül a legkomolyabb veszélyeztetettségi tényezőt azok a sokgyermekes családok jelentik, ahol az aktív korú felnőttek nem dolgoznak. A rendszerváltás folyamata arról szólt, hogy erősen átrendeződött a munkaerőpiac, megnőttek a gyermeknevelés költségei. Az, hogy az idősek „jobb" pozícióba kerültek, az egyértelműen a nyugdíjrendszernek köszönhető, ami biztos jövedelmet nyújt számukra. Nem lehet azt mondani, hogy jól élnek, de a többi társadalmi csoporthoz képest stabilan. A családok kérdése mindig középpontjában állt a politikai vitáknak, a családtámogatások alacsonyabbak és az elmúlt húsz évben – politikai ciklusokhoz igazodva – nagyon rapszodikus a családpolitika. Ezért, a fiatalok félve tervezik a gyermekvállalást – hangsúlyozta a szakember.