Meg kell találni a betegeket és a szuperfertőzőket

Ha jönne a járvány második hulláma, akkor a most szerzett tapasztalatok birtokában már nem védtelenül kell elé állnunk – fejtette ki a Magyar Hírlapnak adott interjúban Merkely Béla kardiológus, a Semmelweis Egyetem rektora. A Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója kifejtette, személyes véleménye, hogy az influenzával szemben egy idő után a Covid-19 el fog tűnni. Beszélt arról is, nem tart attól, hogy a világ bármelyik állama vagy gyógyszergyára zsarolásra használja föl az általa meglelt ellenszert.

– A lakosság döntő részében úgy él, hogy a nyári meleg gátolja a vírus terjedését. Valóban ennyire egyszerű lenne az összefüggés?

– Az, hogy a járvány nyáron könnyebben „megállítható”, annak köszönhető, hogy a Covid-19 a többi koronavírushoz hasonlóan szezonális. Ez azt jelenti, hogy a téli–tavaszi durván két és feles reprodukciós – azaz a vírus szaporodási képességét ábrázoló – mutatóból, azaz az „R”-ből a jó idő hat–hét tizedet le tud venni. Így eleve mindenkinek jobb lesz az esélye arra, hogy ne fertőződjön meg. A reprodukciós szám az egy beteg által átlagosan megfertőzött betegszámot jelenti. Ugyanakkor jó észben tartani, ez a reprodukciós szám még mindig egy fölött jár, azaz önmagában nem elégséges csak a nyár és a meleg, hiszen ilyenkor is tartózkodunk még zárt terekben. A veszélyek közül talán elegendő csak a légkondicionáló berendezéseket említeni. A védekezés tekintetében kiemelném a maszkokat, amit boltokban, a munkahelyeken, a közösségi közlekedés során mindenképpen viselni javallott, s ugyancsak lényeges a rendszeres és alapos kézmosás. Mi egy meleg szívű nemzet vagyunk, sokat ölelkezünk, kezet fogunk, rengeteg a testi kontaktusunk – most ezeket egy csöppet vissza kell szorítani és áttérni az „udvarias távolságtartásra”. Csak egy példa, nálunk a Semmelweis Egyetemen kötelező a maszkhordás, ha két embernél több tartózkodik egy helységben. Szintén lényeges, hogy lehetőség szerint kerüljük az olyan élethelyzeteket, ahol nagyon sok ember fordul meg egyszerre. Ha mindezeket most betartjuk, akkor a reprodukciós mutató lecsökkenhet egy alá – és ha ez bekövetkezik, akkor a betegek száma tovább fog fogyni, a járvány pedig teljesen megszűnik.

– Mit tehetünk azért, hogy még hatékonyabb legyen a védekezés?

– Mindenképpen meg kell találnunk a szuperfertőzőket, akik a betegek közel tizedét teszik ki – ám ők felelősek az újonnan fertőzöttek nyolcvan százalékáért. Nekik jelentős szerepük van a járvány fenntartásában. Az eddig felismert esetek mindegyikére jellemző volt a mobilitás, azaz sok társasági kapcsolatuk van.

– Közbevetve, miként lehet rájuk bukkanni?

– Általában panaszaik vannak – lehetnek lázasak, köhöghetnek, fej- és végtagfájdalmak gyötrik őket, az ízlelésük- és a szaglásuk is hibádzik. Náluk nagyon fontos az azonnali tesztelés. Ha ezeket a polgárokat két-három hétre el tudjuk különíteni, akkor rendkívül sokat teszünk, tettünk a járvány tartós visszaszorításáért. Mindent össze­vetve elengedhetetlen, hogy aki rosszul érzi magát, maradjon otthon, azonnal telefonáljon a háziorvosának, s kérjen segítséget.

– Mindehhez jön az egyetemek és az Nemzeti Népegészségügyi Központ által végzett őrszem funkció?

– Igen. Lényeges szempont, hogy a magasabb rizikófaktorral bíró lakosságot folyamatosan tesztelni kell. Kik tartoznak ide? Például akik sokat utaznak vagy külföldről jönnek haza, akik a munkájuk miatt rengeteg emberrel találkoznak, az egészségügyi dolgozók, az idősotthonok lakói és dolgozói, a sportolók – s bárki, aki úgy véli, hogy nála a korábbinál magasabb lett az elmúlt hetekben-hónapokban a kockázat. A május 4-i nyitás, azaz negyvennégy nap alatt 71 350 vizsgálatot végzett a négy egyetem és összesen száznegyvenhat pozitív esetet találtunk. Ez biztató, de ugye jön majd a szeptember, amikorra egyre inkább visszaáll az ország a normális üzemre, továbbá nyitnak az iskolák, s ezek közösen óriási számú kontaktust jelentenek. Elképzelhető tehát, hogy a vírus visszatér. Továbbiak a cikkben