Megszenvedi a nyugdíjas a gyermektelenséget

Legalábbis ez valószínűsíthető a jelenlegi tendenciák alapján. A társadalom öregedése is folytatódni fog a következő évtizedekben és ma is gyorsabban öregszünk, mint az európai átlag. Jelenleg a 60 éven felüliek száma 2,3 millió fő, azonban ez a szám 50 év múlva 3,3 millió lesz. Mivel a becslés szerint a népesség 9 millióra csökken, a 20 éven aluliak pedig mindössze 1,4 millióan lesznek, ez azt jelenti, hogy az aktív korú népesség csökken, ami az állami nyugdíjrendszer számára komoly teher lesz. Ez a fenti számok tükrében a nyugdíjkorhatár további kitolódásával és a foglalkoztatás változásaival is együtt jár majd – írja a Világgazdaság – online.

A mostani nyugdíjrendszer és korhatár nem lesz fenntartható akkor, amikor 1975-ben még 175 ezren születtek, ma pedig 90 ezer körül van a születések száma. Vagyis abban a generációban, amelyik akkor lép a munkaerőpiacra, amikor az 1975-ös születésűek nyugdíjba mennek, 85 ezer munkavállalóval lesz kevesebb, mint nyugdíjas. Ez egyszerű logika és nem is nehéz ezt kiszámolni, hiszen harminc-negyven év múlva ezek a mostani kis évjáratok adják majd a munkavállalók derékhadát – mutatott rá Spéder Zsolt, a a Népességtudományi Kutatóintézet igazgatója.

Nem lepett meg bennünket a gyermekszám átmeneti csökkenése az elmúlt évtizedben, és a teljes termékenységi arányszám szükségszerű visszaesése sem, hiszen ezt előre jeleztük a magatartásváltozás miatt – magyarázta Spéder Zsolt, hozzátéve azt is: – Igaz, az 1973 és 76 között született korosztálynál vártuk, hogy bepótolják majd az előző évek kiesését, de ez nem történt meg, és egyre kevésbé valószínű.

Spéder Zsolt szerint számtalan magasan fejlett országában 2,0 körüli a termékenység, de nem mindenütt jellemző ez, így nyilván az intézményeknek és a családpolitikának is van hatása. Franciaországban jelentős pénzügyi hátránnyal jár a gyermektelenség az adórendszerben, ugyanakkor a gyermekellátás rendszere kiterjedt és sokszínű. Több jól működő modellt is ismerünk. A skandináv országokban azért jó a helyzet, mert általános, nagyon kiterjedt és rugalmas a gyermekellátás intézményrendszere.

Hazánkban 1988 és 1990 között kezdődött a születések számának csökkenése, és azóta több mint öt évvel emelkedett a nők életkora, első gyermekük megszületésekor. A demográfusok erre számítottak, hiszen a fejlettebb európai országokban megfigyelték már ezt a trendet. Azt is tudják, veszélyes: kevésbé tervezhető és nagyobb a sikertelenség kockázata. A szülés halogatásának ugyanis nem szándékolt következménye lehet az, hogy a nők kicsúsznak az időből, és a gyermekvállalás elmarad.