• nátha
    • Itt az ősz, már támadnak a vírusok

      Itt az ősz, már támadnak a vírusok

    • A gyakori fülbetegségektől is megóvhat  a helyes orrfújás

      A gyakori fülbetegségektől is megóvhat  a helyes orrfújás

    • Honnan ismerhetjük fel a nátha szövődményét?

      Honnan ismerhetjük fel a nátha szövődményét?

  • melanóma
    • Itt az éves anyajegyszűrés ideje!

      Itt az éves anyajegyszűrés ideje!

    • Esztétikai probléma, vagy rákmegelőző állapot?

      Esztétikai probléma, vagy rákmegelőző állapot?

    • Nagykanizsán több százan vettek részt a melanóma-vizsgálaton

      Nagykanizsán több százan vettek részt a melanóma-vizsgálaton

  • egynapos sebészet
    • Lassan elkészül az orosházi kórház egynapos sebészeti részlege

      Lassan elkészül az orosházi kórház egynapos sebészeti részlege

    • Több műtétet vállalnának az egynapos sebészetek

      Több műtétet vállalnának az egynapos sebészetek

    • Egynapos sebészet: felmérés és tanulságok

      Egynapos sebészet: felmérés és tanulságok

Miért hal korábban a kelet-európai, mint a nyugati?

Lapszemle 2018.09.22 Forrás: Quibit Szerző:
Miért hal korábban a kelet-európai, mint a nyugati?

A magyaroknak a legrosszabbak a túlélési esélyeik az unióban, ha krónikus betegségben szenvednek.

Éles egészségügyi választóvonal vágja ketté Európát, amely kb. a lengyelországi Szczecintől az olaszországi Triesztig húzódik. Bár általánosságban elmondható, hogy az EU-állampolgárok sokáig élnek – két és fél évvel tovább, mint az amerikaiak, és 4,6 évvel tovább, mint a kínaiak –, a kontinensen belül nagy eltéréseket tapasztalunk - írta a quibit.hu A skála egyik végén a madridi spanyolok állnak, akiknél 85 év a várható élettartam, a másik végén pedig az északnyugat-bulgáriai Severozapaden régió lakói, akik átlagosan alig több mint 73 évig élnek. A két kakukktojás Szlovénia és Dánia, előbbi egy kicsivel jobban teljesít, mint az EU-átlag (80,6 év), Dánia viszont épp az átlag alatt van.

A KSH legfrissebb, tavalyi adatokat is tartalmazó összesítése szerint Magyarországon a nők 78,99, a férfiak 72,40 évre számíthatnak, mindkét nemre vonatkoztatva a várható élettartam 75,7 év. A leghosszabb élet itthon a budapesti nőkre vár: a 80,06 év már a lélektani határon is túl van. Tavaly már csak a Nógrád megyei férfiak várható élettartama volt 70 év alatt (69,99 év).

Nem volt mindig ilyen markáns ez a kelet-nyugati különbség Európában. Az 1960-as évek közepén szovjet uralom alatt sínylődő lettek és litvánok ugyanolyan hosszú életre számíthattak, mint a ciprusiak és a franciák. „De Európa poltikai megosztottsága fontos tényező” – mondta az Economistnak Denny Vagero, a Stockholm Egyetem orvosszociológus professzora. A gyermekhalandóság csökkenése jó ideig közelítette egymáshoz a születéskor várható élettartam keletre és nyugatra jellemző értékeit, a rendszerváltás után azonban a kelet fokozatosan lemaradt a nyugattól.

Massay-Kosubek Zoltán, az Európai Közegészségügyi Szövetség (EPHA) nevű civil szervezet munkatársa szerint a különbség elsődleges oka, hogy Európa keleti felében többen dohányoznak és fogyasztanak rendszeresen alkoholt. A káros szokások és az egészségtelen környezet hozzájárul az olyan krónikus betegségek kialakulásához, mint a rák, a diabétesz és a szív- és érrendszeri betegségek.

Mint az Eurostat múlt heti adatsorából is kiderült, a magyaroknak a legrosszabbak a túlélési esélyeik az unióban, ha krónikus betegségben szenvednek, de Lengyelországban, Szlovákiában és Horvátországban is igen magas ezeknek a betegségeknek a mortalitási rátája.

Nem a pénzen múlik az egészségügyi egyenlőtlenség - kiderül a teljes cikkből

Legolvasottabb cikkeink