Miért halálosabb a koronavírus vidéken, mint a fővárosban?

Tavasszal Budapesten 50 százalékkal több COVID-fertőzött halt meg, mint vidéken, az őszi hullámban viszont négyszer annyi a vidéki halott, mint a fővárosi. Hogyan lett a koronavírus halálosabb vidéken, mint Budapesten? Ennek járt utána a válaszonline.hu.

Július végén 4500 fertőzöttet tartottak számon, és abból 2034 budapesti volt. Most hétfőn már 62 ezernél tartott a fertőzöttek száma, és közülük 17 ezer élt a fővárosban, 45 ezer vidéken. A második hullámban egyre gyorsuló iramban nő tehát a vidéki koronavírusosok aránya. A tavasszal még a legnagyobb járványgócnak számító Budapest most csak a nyolcadik helyen áll az új fertőzöttek lakosságarányos rangsorában. Vas megye után Nógrád (204), majd Veszprém (203), Győr-Moson-Sopron (170), Hajdú (165), Zala (164) és Borsod (163) következett. Ha több a fertőzött, akkor több lesz a súlyos eset és értelemszerűen a halálozás is megugrik. Eddig nem bonyolult.

Unalomig ismételt adat, hogy 1,3-szoros terjedési ütem fölött hosszabb távon az egészségügyi ellátórendszer összeomlása várható. Magyarországon pedig az új fertőzöttek számának növekedési üteme 1,3-as adat alatt csak Pest megyében (1,1) és Somogy megyében volt. A dél-dunántúli megye az egyetlen, ahol múlt héten kevesebb, mégpedig 20 százalékkal kevesebb új fertőzöttet találtak, mint egy héttel korábban.

Vagyis nem egyszerűen több az új eset vidéken, de a növekedés üteme is nagyobb, mint a fővárosban.

A helyzet gyorsan romlik, a múlt héten 35 százalékkal több fertőzöttet ápoltak kórházban, a halálozási adat 46 százalékkal haladta meg az előző hetit, és 20 százalékkal nőtt a lélegeztetőgépen levők száma. A halálozáson kívül azonban a többi adatot nem látjuk területi bontásban.

Az első hullámban a főváros magasabb halálozási adata abból is adódott, hogy az idősotthonok és a kórházak gyorsan átfertőződtek, az pedig könnyen belátható, hogy egy 19 éves makkegészséges sportoló az esetek többségében könnyebben átvészeli a betegséget, mint egy 90 esztendős, aki marokszám szedi a gyógyszereket. Az első magyarországi fertőzötteket március elején regisztrálták, egy hónap múlva a vírus már tömeges megbetegedéseket okozott a Pesti úti idősotthonban.

Október elején úgy látszott, hogy nem sokat tanult az ország a tavaszi példából: Müller Cecília országos tisztifőorvos már akkor 25 szociális otthon érintettségéről beszélt, közülük négyben volt 20-nál több fertőzött. 

Az ok nyilvánvaló: hiába hirdetnek látogatási és kijárási tilalmat, ha a dolgozók hazajárnak egy fertőzött környezetbe, és – akár tünetmentesen – beviszik a vírust az otthonba. A nagy szociális intézmények pedig még ma is sokban hasonlítanak a 20. századi kollégiumokhoz és laktanyákhoz: nem ritkán 50-70 emberre jut egy közös vizesblokk. Milliós belépti díj nélkül négyágyasnál kisebb szobába szinte reménytelen bekerülni. Távolságtartásra, amely a vírus elleni védekezés alapja, ezek az intézmények alig nyújtanak lehetőséget. (...)

A koronavírus hazai feltűnése után eleinte az összes beteget a Dél-Pesti Centrumkórház trópusi osztályán kezdték ellátni, mert előnynek gondolták, hogy az ott dolgozó szakemberek sokféle vírusfertőzést, kezelési módot ismernek. Persze ők sem láttak még pandémiás koronavírust, és nekik sem áll rendelkezésükre hatásos gyógyszer, de mégis volt már gyakorlatuk ritka nyavalyák gyógyításában.

Ám hétfőn már 2600 ember volt kórházban, ezért újabb és újabb intézményeket, és egyre kisebbeket jelölnek ki járványkórházi feladatokra. Olyan kórházakat, amelyeknek a hasonló súlyosságú és összetettségű eseteket eddig tovább kellett küldeniük a nagyobb, jobban felszerelt, több specialistával rendelkező centrumokba. A koronavírusos betegek ellátása óriási szakmai kihívás, mert a vírus egyszerre több szervet is megtámadhat, a szívtől a májon át a veséig, és belső vérzést is képes okozni. Az ellátásba a fővárosi kórházak után előbb a nagyobb, majd az egyre kisebb vidékieknek is bele kell tanulniuk. Nem tudjuk, mekkora különbség van a halálozási adatokban az ellátásba régebben és újonnan bekapcsolódó intézmények között, de az biztos, hogy most már 41 intézményben vannak koronavírusos esetek.

A kórházaknak meg kell ugraniuk egy komoly akadályt: az egyedi ellátásról a tömegesre való átállást. Mindez fokozottan érinti a járványsújtotta megyéket. Tamás László János, a győri kórház főigazgatója szeptember végén azt mondta, hat intenzív ágy áll rendelkezésre koronavírus-fertőzöttek számára az intézményében, de ezt napokon belül 30-ra szeretnék felfejleszteni. Azóta már 40 ágynál tartanak. Akkor a tavaszi számokkal együtt ezer eset volt a megyében, egy hónap múlva, most hétfőn viszont már közel 3700 koronavírusosnál tartottak, és a környező területekről ennek összesen több mint a duplája is hozzájuk tartozott. Továbbiak a cikkben