Mindenkin keresztülgázoló zsenik

A neves orvos-genetikus szerint a költő-géniuszok a szó hétköznapi értelmében nem jó emberek. Átgázolnak a szerelmeiken, feleségeiken, családjukon, mindenkin, mert csak így tudják elérni, hogy azt az új eszmét, új költői világot, amit ők hoznak, elfogadja a társadalom – írja a nepszava.hu portálja.

Az egyik legkényesebb kérdés a költők esetében a férfidominancia. Az anyasággal indokolja, hogy nem nagyon akadnak a költőzsenik között nők. Az anyaság annyi időt visz el, hogy nem lehet mellette írni?

- Százötven évvel ezelőtt még az volt a munkamegosztás, hogy a nőké a reprodukció, és átlagosan 11 gyereket szültek. Életük 70 százaléka a gyerekneveléssel volt kapcsolatos. És a férfiaké volt a produkció, dolgoztak, harcoltak, kocsmába jártak. Kialakult egy olyan családmodell, melyben a férfi volt az úr, a feleség a másodrendű állampolgár. Weöres Sándor szerint voltak nagy magyar költőnők, például Czóbel Minka, de egy bajuk volt, hogy nők voltak, a kritikusok meg férfiak. És hát szerették a nőket a konyhában meg a hálószobában, de versenytársnak már nem nagyon. Fontos szempont, hogy nem elég szép verseket szerezni - mert például Várnai Zseni biztos, hogy szépeket írt -, de új verseket kell írni. Géniusz csak az lehet, aki megteremti a saját költői világát. És ahhoz istentelen nagy energia, borzasztó agresszivitás kell, hogy ezt az új világot elfogadtassák a szürke hegedűsök tömegével. Éppen ezért ezek a férfi géniuszok a szó hétköznapi értelmében nem jó emberek. Átgázolnak a szerelmeiken, feleségeiken, családjukon, mindenkin, mert csak így tudják elérni, hogy azt az új eszmét, új költői világot, amit ők hoznak, elfogadja a társadalom.

- Ma jó néhány olyan nő van, aki egy gyereket se szül, így miért van kevesebb női költő?

- A huszonegyedik század a nők évszázada lesz. Idáig kimaradtak a kultúrából, a tudományból, mert fönntartották a családot, a nemzetet, az emberiséget. Az a nagyon egyoldalú kép, hogy a könyvemben lévő mind a 16 költőzseni férfi, változni fog. Kaffka Margit és Nemes Nagy Ágnes például már közel álltak a költőzsenikhez.

- Az a sok költő, aki ma Kossuth-díjas, géniusz, vagy közöttük egy sincs?

- Nem hiszem, hogy azok. El kell különíteni a kivételes talentumú költőket a géniuszoktól. Ehhez az kell, hogy megteremtsék azt az új világot, ami csak rájuk jellemző.