• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Mindenkinek megalázó, mégis erőltetjük

Lapszemle Forrás: 168 Óra Online

Alapvetően megváltozott az orvosok hozzáállása a hálapénzhez.

A legfrissebb kutatás szerint nemcsak utálják a csúszópénzes rendszert, de a változást is támogatják. Mi kell ahhoz, hogy ne lúzer, az orvostársadalom különce legyen az, aki nem fogadja el az extra fizetséget? Meglepő fordulatot hozott az a felmérés, amelyet orvosok körében készítettek a hálapénz megítéléséről. Többségük végre kimondja: a beteg nem hálából fizet, hanem a megfelelő ellátás, az előnyszerzés reményében. Vagyis ma már az orvosok is elismerik, hogy a borítékokat a félelem és a szolgáltatásokkal kapcsolatos bizonytalanság indítja útjára. Nagy változás ez, hiszen 2013-ban, a mostanit megelőző kutatásban még minden harmadik orvos úgy válaszolt, a hálapénz valóban a hála kifejezésének megnyilvánulása – olvasható a 168ora.hu portálján.

A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete és a Szinapszis Kft. reprezentatív felmérése egyértelműen a hálapénz elutasítását mutatja ugyan, de még mindig kérdés, mit gondolnak az orvosok a hétköznapokban a borítékokról. Az 1001 orvos hálapénz nélkül elnevezésű csoport Facebook-oldalán kerestünk olyan szakorvost, aki nem fogad el pénzt. Bejegyzésünkre egyetlen egy doktor sem jelentkezett. Állítólag nem akarják kollégáikat kínos helyzetbe hozni. Testületileg sokan, személyesen, egyénileg viszont nagyon kevesen vállalják a borítékmentes gyógyítást - írja a lap.

Martin Dénes aneszteziológus egy nagy megyei kórházban. Az új generáció orvosainak egyike, aki névvel is vállalja: nem fogad el hálapénzt. Szerinte az színtiszta korrupció, ennek ellenére nehéz nemet mondani rá.

Ha az ember nyíltan előáll ezzel, az egyrészt melldöngetésnek látszik, másrészt úgy tűnhet, mintha ítélkeznék azok fölött, akik elfogadják. De a legnehezebb mégis a betegekkel szembenézni: előfordult, hogy egy asszony a műtétje előtt amiatt sírt, hogy nem fogadom el a borítékot. Győzködött, hogy neki ez a beavatkozás életmentő, és azt gondolta, nem kap majd meg mindent, ha nem fogadom el a pénzt. Azt hitte, csak megy a szokásos színjáték. Végül elfogadtam, hogy megnyugodjon. Pár hétre rá viszont megcímeztem a borítékot, és visszaküldtem postán. Hiszem, hogy az első boríték elfogadásával többet veszítenék, mint amit nyerek azzal a pár tízezer forinttal. Nagy félelmem például az, hogy hálapénz mellett nem lennék képes megalapozott, tisztán szakmai döntéseket hozni. Valószínűleg már a szakmám kiválasztásánál is közrejátszott, hogy nem egy klasszikus hálapénzes területet választottam – mondja a fiatal orvos.

Úgy véli, egyre többen szállnak szembe a berögzült szokásokkal és érzik megalázónak a borítékokat.

Mészáros Gergely gyermekpszichiáter. Azt gondolnánk, a hálapénztől érintetlen terület az övé, pedig nem. Pályám kezdetén, a felnőtt­­pszi­­chiátriai gyakorlaton szinte a hétköznapok részeként tekintettem én is a borítékokra. A mindennapi munka velejárója volt, pedig végtelenül megalázó, ahogy a hozzátartozó a folyosón próbálja az ember zsebébe dugdosni a pénzt. Itt, a Vadaskert kórházban alapszabály, hogy nincs hálapénz. Ha valaki mégis próbálkozik, jelzem, hogy szigorú elvi kérdésnek tartom a boríték visszautasítását. Azt gondolom, hogy a munkámért megkapom a bérem, bármennyire alacsony is. Ezt vállaltam, tiszta sor – mondja.

Különös jelenségnek tartja, hogy például a rezidenseknek meghirdetett Markusovszky-ösztöndíj szerződésében külön kitétel volt, hogy nem fogadhatnak el hálapénzt. Vagyis olyasmire utalnak, ami elvileg, legálisan nem is létezik.

Egészségügyi miniszterek – amikor még volt ilyen pozíció – főleg egy-egy ciklus vége felé futottak neki a hálapénz körüli helyzet rendezésének. Kökény Mihály, Mikola István, Molnár Lajos és Rácz Jenő miniszterségéhez is fűződnek próbálkozások.

Próbálkoztak az intézmények is. 2005-ben a veszprémi kórház tett kísérletet a szülés körüli viszonyok legalizálásra: háromoldalú szerződést kötöttek a kórház, a szülő nő és a kívülről érkező választott orvos között. A kismamának a fogadott orvosért – hangsúlyozottan számla ellenében – százezer forintot kellett fizetnie.

Szombathelyen 2006-ban arról rendelkeztek, hogy munkaidőn kívül tilos a kórházi munka a nőgyógyászoknak, a kismamák pedig csak munkaidőben szülhettek saját orvosuknál. A Markusovszky kórházban a főigazgató megtiltotta orvosainak, hogy a hivatalos munkabeosztásukon túl is fogadják betegeiket. Ezt még akkor sem tehették meg, ha éppen szült a páciensük.

Legolvasottabb cikkeink