Módszeresen felügyelik a kórházakat

A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet főigazgatója a Magyar Hírlapnak beszámolt a felmérések lényegéről. A vizsgálat kiterjed a telekommunikációra, a közös energiabeszerzésekre. Áttekintik a szakrendelők helyzetét is, amelyeknek az új struktúrában betöltendő szerepéről Török Krisztina közölte, a járóbeteg-szakellátás felé kell terelni azokat a feladatokat, amelyek elvégezhetők ott is, mivel növeli a hatékonyságot, ha minél több beteg ezen a szinten kap végleges, definitív ellátást.

Át kell tekinteni a szakrendelők helyzetét, például fel kell mérni az adósságállományukat. A kistérségi szakrendelők lehetőségeit abban látják, ha működésükben integrálódnak a közeli kórházakhoz, de ahol nem ilyen nyilvánvaló a helyzet, ott szavai szerint jó szervezés révén lehet szakmai tartalommal megtölteni ezeket az intézményeket.

Mivel a magyar betegek még mindig orvosfüggők – mondta a főigazgató –, egy-egy jó orvos odavitelével oldható meg a kérdés.

Annak kapcsán, hogy a GYEMSZI-nek milyen funkciója van a döntési folyamatokban, Török Krisztina kifejtette, változatlanul módszertani háttérintézmény, hatósági szerepköre megmaradt, sőt a fejlődés lehetősége is megnyílt előtte.

Az oktatással foglalkozó intézet (ETI) szerepe a Semmelweis-terv kapcsán válik különösen fontossá, a többi területen pedig a terv megvalósítása, a módszertan kidolgozása, támogatása, valamint az operatív feladatok elvégzése. Végesek ugyanis az államigazgatási kapacitások, az egészségügy struktúrájának átalakítása viszont óriási feladat.