Az sem kizárt, hogy egy későbbi kórházi ágyszám-csökkentésnek ágyaz meg ezzel a kormány, s ezt nem is cáfolták.
A koronavírus-járvány egyik jellemzője, hogy gyakran még a tapasztalt epidemiológusok is széttárják a kezüket, ha a betegség terjedésének részleteiről van szó. Még mindig nincsenek biztos ismereteink arról, hogy milyen gyorsan terjed a vírus, mennyi fertőzött van, milyen demográfiai csoportoknál mekkora a halálozási arány. Még a legbiztosabbnak gondolt adat, a halottak száma sem pontos, hiszen nehéz megállapítani, hogy valaki a Covid-19 vagy szövődményei miatt halt meg, és nem is szűrik az összes halottat, írja a G7.hu.
Ezért érdekes megnézni a statisztikáikat gyorsabban közzétevő országokban és régiókban a többlethalálozásokat, tehát hogy mennyire tért el az adott időszakra jutó halálozások száma a korábbi években megszokottól. A koronavírus által különösen súlyosan érintett területeken gyakori, hogy a járvány csúcspontján akár a szokásos két-háromszorosára is emelkedett az egy napra jutó halálozások száma. Ezek egy része fel nem tárt koronavírusos eset, egy másik része viszont az egészségügyi rendszer túlterheltsége miatt ellátatlan betegek halála. A kettő arányát ugyan nem lehet tudni, de végső soron mindkét hatást a koronavírus-járvány eredményeként kezelhetjük.
Magyarországon azonban márciusban még nem okozott súlyosabb egészségügyi károkat a koronavírus-járvány vagy az arra való felkészülés.
Márciusban összesen 11 240 ember halt meg, azaz egy napra átlagosan 362,6 halott jutott. Ez az ebben a hónapban megszokottnál alacsonyabb szám.
Az viszont nem lenne meglepő, ha áprilisban már látnánk a magyar egészségügyben levezényelt változások hatását. Április közepéig a kormány kiüríttette a kórházi ágyak 60 százalékát, de már korában elrendelte, hogy az egészségügyi ellátórendszerben csak a sürgős eseteket lássák el, az egészségügyi dolgozók jelentés részét (a 65 év felettieket) pedig kivonták a betegellátásból. A lépést sokan kritizálták, mivel a járvány léptékéhez, illetve a hivatalos fertőzöttszámhoz képest eltúlzottnak tűnik, és még az sem kizárt, hogy egy későbbi kórházi ágyszám-csökkentésnek ágyaz meg ezzel a kormány. Ez utóbbit a Miniszterelnökséget vezető miniszter a héten lényegében el is ismerte.