• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Nincs válasz a koronavírus-járvány legfontosabb kérdéseire

Lapszemle 2020.10.10 Forrás: hvg.hu
Nincs válasz a koronavírus-járvány legfontosabb kérdéseire

A terjedéssel kapcsolatos egyik legfontosabb kérdés az, hogy veszélyes terjesztőnek számít-e a fiatalabb korosztály.

A Covid–19 fertőzést szerencsére enyhe tünetekkel átvészelő Ákos példája akár tankönyvi lehetne. Ami azonban ezután következett, az még az orvosokat is meglepte: a negyvenes éveiben járó férfi ugyanis – tünetek és bármilyen probléma nélkül – a buli utáni egy hétben rendszeresen bejárt a munkahelyére, ahol több tucat emberrel találkozott, feltehetőleg akkor is, amikor már fertőzött. A pozitív teszt után gyorsan PCR-tesztre küldött kollégái közül azonban senkinél nem mutatták ki a vírust, vagyis az igazoltan koronavírusos Ákost senkit nem betegített meg a budapesti nagyvállalat irodájában, írja a hvg.hu. 

A szerencsés eset nyilván véletlen is lehet, mégis egyre több jel utal arra, hogy az új típusú koronavírus viselkedése még bőven okozhat meglepetéseket a tudósoknak. Ennek pedig jelentős hatása lehet arra, hogyan védekezünk ellene. Ha pontos információink lennének róla, hogyan terjed, kik fertőznek a legjobban, miért lesz valakiből szuperfertőző, és mi alapján lesznek látszólag teljesen egészséges emberek súlyos betegek, mások pedig enyhe tünetekkel vészelik át a betegséget, könnyebben lehetne megakadályozni a fertőzést és megvédeni azokat, akikre a legnagyobb veszélyt jelenti.

A terjedéssel kapcsolatos egyik legfontosabb – a mai napig megválaszolatlan kérdés – az, hogy veszélyes terjesztőnek számít-e a fiatalabb korosztály. Tavasszal Magyarországon ezt nem lehetett kideríteni, hiszen a kormány – kisebb tétovázás után – hamar úgy döntött, hogy bezárja az iskolákat, és digitális tanrendre tér át. Az igazi próbatétel szeptemberben érkezett, amikor megkezdődött a tanév, és több tízezer gyerek áramlott az intézményekbe.

Az már az első hetekben világossá vált, hogy a járvány korai szakaszában állított feltételezés, mely szerint a gyermekek nem, vagy alig terjesztik a betegséget, nem igaz. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának adatai szerint itthon jelenleg 25 óvodában és iskolában van érvényben rendkívüli szünet, de mint ahogy a Lauder Javne iskola példájából is látszik: a vírus rendkívül gyorsan elterjedhet (ami abból derült ki, hogy letesztelték a diákokat). Arra sincs sajnos garancia, hogy a fiatalabb korosztályból nem kerülnek ki súlyos betegek, egy nemrég publikált amerikai tanulmány szerint

az Egyesült Államokban növekszik a kórházi kezelésre szoruló, koronavírussal fertőzött gyermekek száma, közülük pedig minden harmadik intenzív osztályra kerül.

Különösen aggasztó, hogy több fertőzött gyermeknél alakult ki több szervet érintő gyulladás, ami már halálesetet is okozott.

Legolvasottabb cikkeink