Szakértők: a súlyos lefolyású esetek növekedése várható

Az új koronavírus elleni védőoltás megjelenése nem a varázsütésszerű változást, sokkal inkább a védekezés harmadik fázisát hozza el – mondta az InfoRádió Aréna című műsorának Oroszi Beatrix orvos-epidemiológus, a Semmelweis Egyetem munkatársa. A műsor másik vendége, Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem matematikusa sok más mellett arról beszélt, a matematikai modellek segíthetnek az optimális oltási program kialakításában, írja az InfoStart.

Röst Gergely szerint a metamatematikai modelleknek a legnagyobb haszna abban áll, hogy általuk lehet finomhangolni az oltási programot, tekintve, hogy nem áll majd rendelkezésre mindenki számára vakcina, a készletek korlátozottak lesznek. Hogy a legoptimistábban lehessen ezeket felhasználni, kellőképp lelassítva a járványt a nyájimmunitás eléréséig. Megjegyezte, hasonló modellezéseket végeztek a H1N1-járvány idején, figyelemmel kísérve az aktuális átoltottságot, valamint a járvány nyomán az influenzán átesettek számát, amiből sikeresen tudták előre jelezni, hogy mikor ér csúcsára a kór, és mikortól nem kell már tőle tartani.

Oroszi Beatrix hozzátette: az oltóanyag rendelkezésre állásával nem fog egy „pálcasuhintással” minden probléma megoldódni, annak ellenére, hogy nagyon várják a vakcina megjelenését, miután fontos fegyvertény lesz a vírus ellen. De az biztos, hogy nem a járvány végét jelenti majd, hanem a következő, a harmadik fázis kezdetét.

Kiemelte, van néhány bizonytalanság, amit még nem tudni, így például, hogy a sokféle oltóanyag közül melyik lesz igazán biztonságos, valamint hatásos, illetve, hogy a hatásossági spektrumban mi lesz a különbség a szerek között. Ugyanis sok új technológia jelent meg, közülük néhány olyan, amit soha, semmiféle védőoltás kapcsán nem használtak széles populációk oltására. Nem tudható azt sem, hogy mondjuk száz beoltottból hány embernél fogja kivédeni a fertőzést egy esetleges vakcina. Megjegyezte, a jelenlegi iránymutatások alapján, ha már 50 százalékos lesz a hatásosság, el fogják fogadni, ami nagyon jó arány, de mégsem nyújt 100 százalékos biztonságot. További bizonytalanság, hogy vajon mennyi ideig fog tartani az oltás utáni védettség, szükség lesz-e például az évenkénti újraoltásra, hasonlóan, mint az influenza esetében. Végül pedig a harmadik nagy bizonytalanságot az adja, hogy magát a fertőzést fogja-e kivédeni az oltás, vagy esetleg csak a súlyos lefolyás ellen fog biztonságot jelenteni. Előbbi esetében ugyanis várható a nyájimmunitás, míg utóbbinál nem – magyarázta a orvos-epidemiológus.

Nem azért nem nő az esetszámunk, mert a járvány nem halad előre, hanem mert a tesztelései kapacitásunk elérte a felső határát. Oroszi Beatrix hozzátette, ami viszont egyértelműen látszik a járványgörbén, hogy az érintettek kormegoszlása megváltozik. Egyre idősebbek jönnek be a képbe, egyre nő az azonosított esetek átlagkora, annál inkább csökken a kevésbé súlyos esetek azonosítása. Az eltolódásból pedig az következik, hogy sajnos a kritikus lefolyású eseteknek az emelkedése várható következő napokban–hetekben a gyakoriság tekintetében, mindezt pedig tényadatok is alátámasztják.