Öngyógyító érintés

Ezek ingerlése kihat az összes szervünkre, s ezt ösztönösen tudjuk is, hisz már a gyerekek is önkéntelenül simogatják, masszírozzák fájó testrészeiket, vagy ezzel nyugtatják magukat, ha szoronganak. Bár a szakember által az egész testen vagy célzott zónán végzett masszázst nem helyettesítheti, önmagunk vagy szeretteink masszírozását érdemes megtanulni. Aki simogatni tud, az masszírozni is, a fájó testrészek dörzsölgetése, nyomkodása ösztönös cselekvés, tudjuk, hová kell nyúlnunk – mondja Mészáros Endre masszőr – olvasható a nol.hu portálján.

Stressz, idegfeszültség esetén önkéntelenül is az orrnyergünket és a halántékunkat nyomogatjuk, vagy a kezünket tördeljük, jó ötlet tehát megtanulni ezek célzott masszírozását, amit kissé elvonulva az emberek és feladatok elől bármikor elvégezhetünk. Az önkéntelen mozdulatok helyett célzottan és elmélyülten, befelé figyelve részesíthetjük magunkat a masszázs egyszerű és jóleső szertartásában.

A nyakát, a vállait, a fejét, a hasát, a kezeit és lábait mindenki eléri. A munka közbe beiktatott kis szüneteket dohányzás vagy kávézás helyett egy kis frissítő tornával és masszázzsal is tölthetnénk, mert ezek a tevékenységek valódi felfrissülést hoznak, hatásuk is tartósabb.A masszázs hatással van az idegrendszerre. Az idegekre gyakorolt nyomás csökkenti a feszültséget, az izmok stimulálása révén javítja azok oxigénellátását és fokozza a méreganyagok kiürülését – húzta alá a masszőr.

A nyugati masszázsstílusban szabály, hogy mindig a szív felé haladva masszírozunk, a masszázst simító mozdulatokkal kezdjük és fejezzük be. Extra trükkökre s túlzott óvatosságra azonban nincs szükség, a masszőr szerint önmagunkra úgy sem tudunk akkora nyomást gyakorolni, hogy sérülést okozzunk, de az ízületek ropogtatását inkább hanyagoljuk, mert bemelegítés nélkül káros lehet – fűzte hozzá Mészáros Endre.