Egyre inkább az a nézet dominál, hogy önként akkor se asszisztáljanak az intézetek elvételéhez, ha végül úgyis elveszik azokat.
Nagy a feszültség, de a kutatóintézetek sorsáról döntő, kulcsfontosságú közgyűlés előtt az akadémiai vezetés eltökéltebbnek látszik, mint valaha. Jövő hétfőn az MTA közgyűlésének arról kell döntést hoznia, hogy elfogadják-e a Palkovics-féle tervet, azaz lemondanak-e önként a magyar tudomány legfontosabb intézethálózatáról. Az elnökség azt javasolja, ne tegyék, és a kormánynak is kevesebb helyet adjanak a hálózatot irányító szenátusban, mint a minisztérium akarja. Meghátrál a politika, vagy jön az államosítás? - tett fel a kérdést az Index.
A keddi elnökségi ülés információink szerint újra megmutatta, hogy az elmúlt hetekben megváltozott a közhangulat az Akadémia felsőbb szintjein. Míg korábban a kutatóintézeti vezetők és elnökségi tagok többsége úgy láthatta, nem érdemes túl keményen ellenállni, hiszen a kormány úgyis keresztülviszi a szándékát, ha nagyon akarja, mostanra egyre inkább az a nézet dominál, hogy önként akkor se asszisztáljanak az intézetek elvételéhez, ha erővel végül úgyis elveszik ezeket tőlük.
A minisztériumot meglepte, hogy az Akadémia ilyen egységet mutat. Mindig voltak viták és puhább álláspontok, de sikerült kurucos irányba eltolni az elnökségi álláspontot – mondta az Akadémiai Dolgozók Fórumán (ADF) a napokban Boda Zsolt, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának igazgatója. A politológus szerint a kormány is érezheti, hogy az Akadémiával való konfliktusnak nagy politikai költsége van. Még a CEU-t is könnyebb lenne elüldözni Magyarországról, mint az MTA-t, ami iránt a felmérések szerint a legnagyobb a társadalmi bizalom Magyarországon.
A minisztérium és az Akadémia közötti március-áprilisi tárgyalások után is homályos, mit is akar pontosan kezdeni a politika az akadémiai kutatóhálózattal. Nemcsak azért, mert erről soha nem közöltek írásban érdemi tervet, nem készítettek hatástanulmányt, az általuk kezdeményezett minőségvizsgálat pedig a mostani rendszer megfelelő működését támasztotta alá, de azért sem, mert az ITM-nek nincs is olyan nyilvánosan ismerhető terve egyelőre, amin rajta lenne a minisztériumi pecsét. További részletek a teljes cikkben