Ördögi körben a rezidensek és a betegek is

A képzés gondjairól folyik ma konzultáció az egészségügyi államtitkárság, a vezetők és a szakorvosjelöltek között. Tényszerűen igazolható, hogy Magyarországon a szakorvoshiányt rezidensekkel, gyakornokokkal pótolják a kórházak – hangsúlyozta Molnár Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézetének vezetője. A gyakorlatban ez annyit jelent – mondta –, hogy ebben a szakmában a szakorvosjelöltek túl hamar kerülnek műtőbe, viszont alig jutnak az intenzív osztályra, ezért a képzés végét záró vizsgán fontos gyakorlati ismeretek nincsenek a birtokukban – olvasható a Magyar Hírlap – online oldalán.

A helyzet azért alakult így, mert például a Dél-Alföld régióban – ahol grémiumvezetőként Molnár Zsolt minden intézményt végiglátogatott – a tapasztalt szakorvosoknak az orvoshiány miatt lehetőségük sincs, hogy eleget foglalkozzanak a gyakornokokkal. Az általa feltárt helyzetet egy országos felmérés követte, amely szerint másutt sem jobb a helyzet, mert a pályakezdő gyakornokok közül minden második már öt hónapon belül egyedül altat beteget a műtőben. Ugyanakkor – mondta a professzor – az ötéves szakképzés alatt a gyakornokok fele egy évnél kevesebbet tölt az intenzív osztályon. „A napi munka oltárán feláldozzuk a képzést" – vonta le a következtetést a tanszékvezető.

Az elkészült felmérésekről az újjáalakult szakmai kollégiumi tanácsban is dolgozó Molnár Zsolt a tavaly decemberi első ülésen számolt be.

Nem jelenthet valódi megoldást, ha a kórházaktól az akkreditációs bizottság visszavonja a képzés jogát, ám a betegellátás biztonságát is garantálni kell. Így olyan rendszert érdemes kialakítani, mint amilyet „alkuként" ő ajánlott föl a Dél-Alföld többi intézményének – emelte ki az egyetemi tanár. Eszerint mindaddig, amíg a szakmai feltételek nem érik el a kívánt színvonalat, a jelöltek egy évig szigorúan az egyetemi klinikán teljesítenek szolgálatot, ebből hat-hat hónapot szakorvosi felügyelettel az aneszteziológián, illetve az intenzív ellátásban. Ezután saját kórházukba térnek vissza, de időről időre meg kell fordulniuk a klinikán is – emelte ki Molnár, hozzátéve azt is, a klinika pedig korlátlan szakmai segítségnyújtással, valamint oktatással igyekszik elősegíteni a mielőbbi változást.

Felmérésére hivatkozva a Magyar Rezidensszövetség a Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság májusi konferenciáján közölte, a szakorvosjelöltek 10%-a elérhető intenzíves szakorvos nélkül ügyel. A jelöltek 60%-a került már úgy kritikus helyzetbe beteggel, hogy nem találta a szakorvost, vagy a segítség nem ért oda időben, így önállóan kellett cselekednie. A képzés problémái orvoslásra szorulnak a rezidensek szerint. A szakképzés minősége az egyik oka annak, hogy a fiatal orvosok már a végzés évében inkább a külföldi munkát választják.

Az egészségügyi államtitkárság ma tárgyal a szakorvosjelöltekkel és a szakmai vezetéssel a helyzetről – értesült a lap. Papp Magor MRSZ-elnök kiemelte, az aneszteziológia és intenzív terápia területe jól reprezentálja a „rendszerhibákat", amelyek például a neurológiában, a pszichiátriában, az idegsebészetben és a kardiológiában is súlyos gondot okoznak.