Freund Tamás agykutató, akadémikus az igazgatója a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének.
Harmincegy éves volt, amikor osztályvezetőnek kinevezték. A nagy elődök - Szentágothai János, Somogyi Péter, Vizi E. Szilveszter - embersége és társadalmi felelősségérzete is nagyban hatott rá.
Az agykutató az interjúban elmondja, tisztességes fizetést tudnak adni munkatársaiknak, és lehetőség van arra is, hogy egy-egy jelentősebb külföldi kutatási pályázatba a témavezető saját magának bérkiegészítést is betervezzen. Rendkívül fontosnak tartja azokat a tapasztalatokat, amelyeket a tudományos pálya kezdetén egy rangos külföldi kutatóintézetben meg lehet szerezni. Nem csupán a szakmai gyarapodás, hanem a világlátás, szemléletformálás szempontjából is.
A szellemi befektetéseikből, sikeres hazai és nemzetközi pályázataikból teremtődött meg a kutatásainkhoz szükséges, magas színvonalú technikai háttér. A szép feladatokért, megfelelő állásajánlatért szívesen tért vissza a fiatal kollégái többsége. Igaz, a jelenlegi itthoni közéleti klíma miatt nagyon meg kell gondolnia Freund Tamásnak, hogy mit mondjon annak a kollégájának, aki Kaliforniában harmincévesen professzori állásajánlatokat kap...
Kopp Mária professzor asszony kutatásai szerint Magyarországon a 45-55 év körüli férfiak halálozási aránya olyan mértékű, amelyhez hasonló sem Európában, sem a világon nincs. Hihetetlen mértékben őrlődik fel a társadalmunk. A pszichiáterek, a neurológusok, a szakterületükön túltekintő orvosok, biológusok vagy szociológus kutatók keresik mindennek az okait. Ezek pedig a mai társadalmi-politikai környezetre, az ország erkölcsi-gazdasági állapotára, a túl gyors és negatív változásokra vezethetők vissza – mondja a kutató.
„Oda jutottunk, hogy ma már nem csupán a morális zülléstől és nihiltől kell félnünk, hanem ennek szemmel látható fizikai és mentális megnyilvánulásaitól. Azok a viselkedési normák, amelyek az emberek többsége számára a zsinórmértéket jelentették, egyre kevésbé számítanak. Egzisztenciálisan és morálisan is tömeges létbizonytalanságról beszélhetünk. Számos kutatás bizonyítja a pánikbetegség, a depresszió terjedését. De az önpusztítás más formái is erősödtek a magyar népesség körében".