Orvosbárók esete a meztelen királlyal

Komoly visszhangja volt az Indexen közölt cikknek, amelyben egy magánkórház vezetője próbálja kiabálni: a király meztelen.

Lantos Gabriellával, az Indexen megjelent cikk szerzőjével beszélgetett a Vasárnapi Hírek munkatársa.

– Több mint félmillió olvasó, sok tízezer megosztás…

– …tudom, hogy az egészségügy fontos téma, de bevallom, meglepett ez az óriási érdeklődés. Az elmúlt öt évben egy magánkórház operatív igazgatójaként dolgozom, de előtte 15 évig újságíró voltam, úgyhogy nem esett nehezemre megfogalmazni a rengeteg információt és a sok történetet, amit a nálunk dolgozó orvosok, nővérek, beszállítók és persze azok a páciensek mesélnek, akik hozzánk jönnek, vállalva azt, hogy a tb-járulék után másodszor is fizetnek az ellátásért.

– Máshogy látszódnak ezek a problémák egy magánkórház irodájából, mint mondjuk egy közkórház alagsori büféjéből?

– Közel ülök a közegészségügyhöz, de mégis elég távol ahhoz, hogy reális képem legyen. Így nem vagyok elfogult, és ki merem mondani, amit látok. A saját kórházam működését lépésről lépésre raktam össze. Végig kellett gondolni, hogyan működik egy ilyen üzleti környezetben a szolgáltatás, ahol nagy a különbség az információ és a tudás tekintetében betegek és orvosok között, ahol ilyen sok korszerű eszközre és élő munkára van szükség. Ez a tudás hiányzik az állami egészségügyet vezetők fejéből, de a megrendelők és a finanszírozók fejéből is. Ami a legfontosabb: nem igaz, hogy ha több pénzt adnának az egészségügynek, akkor minden rendben lenne. Ugyanazok még többet vinnének haza. A pénzhiány következmény, nem pedig ok.

– A bajok forrásai – a cikke szerint – az orvosbárók. De kik ők?

– A nagyjából 30 ezres orvosi létszám 10-15 százaléka tartozik ide, 3-5 ezer nagyhatalmú orvos tevékenykedik. A pozíciójuk a közös bennük: a rendelkezésükre álló erőforrásokat saját szájuk íze szerint osztják el, holdudvart tartanak fenn, egy hűbérbirtok felett gazdálkodnak. A saját környezetükben véleményvezérek, s mivel az OEP csak szűkkörűen, papírból ellenőrzi a kórházakat, az orvosbárók azt csinálnak, amit akarnak. Valószínűleg minden kórházban van minimum egy-kettő belőlük.

– Mióta működik az orvosbárók köre?

– Az elmúlt 40 évben biztosan, de lehet, hogy még régebben.

A teljes interjú a vasarnapihirek.hu portálon olvasható.