Országszerte több megyében is folynak ez ügyben perek, a Miskolci Törvényszéken megszületett az első jogerős ítélet is - írja a
szon.hu.
Minden pillanatban készen kell állnunk, minden esetre felkészülve. Sok erőszakoskodóval van dolgunk, nem ritka, hogy a beteget átvevő osztályokkal és orvosokkal is cívódnunk kell. A közlekedés is egyre rosszabb: akiknek nem jutott az új mentőgépkocsikból, azok egyre rosszabb autókon ülnek, amelyek felszereltsége is elavult. Ez alatt értem a saját védőfelszereléseinket is, ám az sem ritka, hogy még a beteg alá terített lepedő pótlása is gondot jelent. Hozzáteszem: hatodik éve hordom a három évre kapott (amúgy tiszta műszál) ruhát, amelyet hazahordok mosni. Igaz, újabban ennek ellensúlyozására kapunk évente 10 ezer forintos vásárlási utalványt, de egy jó minőségű cipő, ami elengedhetetlen a munkánkhoz (gondoljunk csak bele, hogy időnként milyen terepen kell szállítanunk biztonsággal a hordágyon fekvő betegeket!) 30 ezer forintnál kezdődik – avatta be a mentős élet nehézségeibe a portált egy érintett.
A mentés része a tíz legnagyobb megterheléssel járó munkakörnek, ennek ellenére az Országos Mentőszolgálatnál (OMSZ) nem ismerik el pótlékkal kompenzálandó egészségkárosítást okozó terhelésnek. A mentődolgozók érdekvédői évekkel ezelőtt perre mentek a mentők veszélyeztetettségének elismeréséért.
Országszerte több megyében is folynak ez ügyben perek, elsőfokú döntéseket már több helyütt is hoztak, a fellebbezés lehetőségével. Ám a Miskolci Törvényszéken megszületett az első jogerős ítélet is. Sőt, az abban foglaltaknak önként eleget téve az Országos Mentőszolgálat át is utalta a felperesenként meghatározott összeget, az elmaradt egészségkárosító kockázati pótlékot mint elmaradt munkabért.
Erről a Magyarországi Menődolgozók Szövetsége közösségi oldaláról értesültünk – jegyzi meg a portál - de a hírt érintettek is megerősítették. Úgy tudjuk, csaknem 20 bajtárs kapta meg utólag jogos járandóságát.
A jogosultság három évre visszamenőleg érvényesíthető, az összeg általánosságban havi bruttó 20 ezer forint, ami egyénenként változó lehet (függvényeképp a munkaviszonynak és például annak, ki mennyi időt töltött táppénzen).