Reagált a szakértelmét megkérdőjelező támadásokra Takács Péter

Szó sincs arról, hogy olyan, íróasztal mögött ülő bürokraták hoznak döntéseket az egészségügy átalakításáról, akiknek semmilyen rálátásuk sincs – szögezte le a Magyar Nemzet online cikkében Takács Péter. Az egészségügyi államtitkár szerint minden változtatásnak azt a célt kell szolgálnia, hogy jobb beteg- és ügyeletellátás legyen. A szakértelmét megkérdőjelező támadásokról az államtitkár közölte: Kincses Gyula helyé­ben ő nem kérné számon a szakvizsgát attól, aki éppen az ő államtitkárságának következtében hagyta ott a pályát.

– Eddig tizenötezer orvos jelezte, hogy a Magyar Orvosi Kamara (MOK) tagja kíván maradni. A kötelező tagság megszüntetésével tehát nem üresedik ki, nem dől be a MOK. Ön hogyan látja ezt?

– Azt szögezzük le, hogy nem a kamara megszüntetése a cél, soha nem is volt az. A jó beteg- és ügyeletellátás a cél. A kötelező tagság intézményét azért kellett megszüntetni, mert a kamara visszaélt a hatalmával, a tagságból való kizárás olyan eszköz volt a köztestület kezében, ami alkalmas volt arra, hogy félelmet keltsen a tagokban, az új ügyeleti rendszerben munkát vállalni kívánó orvosoknak attól kellett tartaniuk, hogy a kamara megvonja az engedélyüket. Ez a fenyegetés már a betegellátást veszélyeztette. Ezért volt a kormány lépéskényszerben. A törvénymódosítás megakadályozza, hogy a kamara visszaéljen a hatalmával. Ehhez hozzájárult az a dezinformációs kampány is, ami, véleményem szerint, nem méltó egy köztestülethez. Az pedig szintén elfogadhatatlan, hogy a politikai nyomásgyakorlás a betegeken csattan. Ami egyébként a taglétszámot illeti: a vezetőség számára leginkább azért fontos, mert attól függően alakul a kamara bevétele. A tagsági díj Kincses Gyula elnöksége alatt kétszer is emelkedett, így a negyvenezer kamarai tag évi ötvenezer forintos tagdíja kétmilliárd forintos keretet jelent. Ha azonban a tagok száma csökken, a működési költségeket is meg kell vágni.

– A MOK szerint „nincs jobb- vagy baloldali kamara”. Egyetért velük?

– Ezekkel a marketingjellegű szövegekkel egy bizonyos társadalmi rétegre sikerülhet hatást gyakorolni, attól viszont még nem lesz igaz. A kamara elnöke Gyurcsány Ferenc egészségügyi államtitkára volt, aki politikai nyomásgyakorlásra használja a testületet. Arra akarták rávenni az orvosokat, hogy ne vegyenek részt a betegek ellátásában. Amit szintén károsnak tartok a kamara kommunikáció­jában: szándékosan mossák össze a gyógyítás szabadságát ellátásszervezési kérdésekkel. Az egészségügyi ellátórendszer megerősítését célzó kormányzati elképzelések nem avatkoznak bele a klasszikus bizalmi elven alapuló orvos-beteg kapcsolatba. Az államnak azonban kétségkívül van egy mögöttes felelőssége a korszerű és hatékony egészségügyi rendszer kialakításában, a társadalombiztosítónak pedig az a dolga, hogy minőségi szolgáltatást vásároljon az adófizetők pénzén. Mi ezeknek az elvárásoknak igyekszünk megfelelni akkor, amikor a betegbiztonság előtérbe helyezésével alakítunk át egy-egy területet.

– A kötelező tagság körüli csörte óta Kincses Gyuláék az ön szakértelmét is megkérdőjelezik. Többször tették szóvá, hogy nincs szakvizsgája.

– Kincses Gyula helyében én nem kérném számon a szakvizsgát attól, aki éppen az ő államtitkárságának következtében hagyta ott a pályát. Tudniillik az akkori gazdasági válság hatására Kincsesék tíz százalékkal csökkentették az orvosok egyébként is megalázóan alacsony fizetését, így sokan költöztek külföldre vagy kényszerültek feladni a szakképzést, köztük én is. A hazámat nem akartam elhagyni, úgy döntöttem, hogy azért fogok az egészségügyi közszolgálatban dolgozni, hogy még egyszer hasonló ne fordulhasson elő. Csak összehasonlításként: az Orbán-kormány a mostani jelentős gazdasági válság közepén is tartotta magát az ígéretéhez, és folytatta a történelmi léptékű orvosi béremelést.

További részletek a magyarnemzet.hu cikkében. 

Fotó: Takács Péter Facebook oldala