Soha nem látott aktivitás az orvostársadalomban

Háború zajlik egy eddig ismeretlen, a világot megrengető ellenféllel szemben, mi meg Szondiként készülünk Drégely-vár védelmére – fogalmazott képletesen dr. Szijjártó László, a Magyar Orvosi Kamara megyei elnöke, akivel arról beszélgetett a Kisalföld, miként élte meg az elmúlt heteket és miként látja jövőnket.

– Március elején indult a koronavírusra való felkészülés, amikor már nyilvánvalónak tűnt, hogy Magyarországot sem kerüli el a járvány. Nemcsak a munkahelyemen, hanem otthon is szinte csak ezzel foglalkozunk, ráadásul a feleségem is orvos. Azóta a hétvégék is erről szólnak, reggeltől késő estig, néha hajnalig. Próbáljuk megtanulni, amit csak lehet, szervezni a felkészülést, segíteni a kollégákat, a lakosságot, ellenőrizni a hírek megbízhatóságát és korrigálni, jelenteni az észlelt hibákat, s jó, ha 5–6 órát sikerül aludni… A Hollandiában tanuló fiam is sok anyagot fordít, szerkeszt, aminek most hasznát veszem – kezdte beszélgetésünket dr. Szijjártó László gyermekorvos, a Magyar Orvosi Kamara megyei elnöke.

Mindenki teszi a dolgát

A mosonmagyaróvári Karolina Kórház gyermekosztályának vezetője szerint soha nem látott aktivitás tapasztalható az orvosok körében, nemcsak határon belül, hanem azon kívül is.

– Folyamatosan figyeljük, hogy mi történik azokban az országokban, ahol már előbbre tartanak a járvánnyal. Tudunk tőlük tanulni, a kínaiaktól, az olaszoktól, de a németektől, a hollandoktól is. A Facebook most hatalmas kincsnek bizonyul. Ebben a helyzetben a klasszikus járványtani ajánlások sokszor nem működnek. Ilyen világméretű járványt még nem élt át senki közülünk, teljesen felkészületlenek vagyunk vele szemben. Ami ma igaz a koronavírusról, holnap már nem biztos. A szakmánkban ki kell lépnünk a komfortzónánkból. Fontos, hogy ne essünk pánikba, ne ész nélkül kapkodjunk, hanem gyűjtsük, rendszerezzük és elemezzük a rendelkezésre álló adatokat, folyamatosan tanuljunk és az új tudás alapján módosítsuk az épülő védelmi rendszert. A hatékonyságot növelné, hogyha részletes adatok állnának rendelkezésünkre, ahogyan Nyugat-Európában, és az információáramlást is felgyorsítanák korszerűbb eszközökkel a vezérkar és a végvárak között – vélekedett a szakember.

Dr. Szijjártó László arról is beszélt, hogy eleinte ő is félt, mint a legtöbb egészségügyi dolgozó. Megdöbbenve hallgatta holland kollégái elkeseredett beszámolóit és nézte az olasz tragédia képeit.

– Nemcsak az idős szeretteink és kollégáink elvesztésétől féltünk, de szorongással töltött el sokunkat, ha belegondoltunk, helyt tudunk-e állni ekkora nyomás alatt, mely Európa legerősebb egészségügyi rendszereit is megroppantja, sokkal szerényebb felszereltségünkkel és elöregedett, finoman szólva is erősen megfáradt, jóval szerényebb létszámú csapatunkkal? De az intenzív felkészülés, a kollégák csodálatos lelkesedése és a lakosság korábban soha ilyen mértékű támogatása nyomán, ez a szorongás valamelyest engedett. Van esélyünk a méltó küzdelemre, ha a 60 év felettieket szigorúan megvédjük, nagyon eldugjuk a vírus elől. Egyre több reménysugár éled, kezelési lehetőségek, a BCG-oltás valószínű védőhatása, melyeket lázasan keresünk orvosok, kutatók szerte az egész világon.