Sokba kerül a kórházaknak a kötelező váltás

Az állami fenntartásba került kórházak milliókat buknak azon, hogy kereskedelmi bankok helyett a Magyar Államkincstárnál kell január óta számlát vezetniük. Az eddigi kedvező kondíciók ugyanis megszűntek: az átutalásokért fizetnek, kamatot viszont nem kapnak. Mivel az informatikai rendszer sem felel meg a mostani elvárásoknak: lassúbbak és kevésbé átláthatók a pénzügyi tranzakciók. Azokat a kórházakat, amelyek az év elején állami fenntartásba kerültek bizony komoly anyagi veszteség éri - írja a Délmagyarország. 

Januártól kötelezően a Magyar Államkincstárnál kell vezetni a számlájukat, mely az utalásokért jóval több pénzt kér, a számlán tartott pénzért viszont kamatot nem ad. Még a legszegényebb intézmények is - a kereskedelmi bankokkal kötött egyéni megállapodásoknak köszönhetően - eddig évente több millió forintot tudtak megspórolni. Azok pedig, amelyek komolyabb tartalékkal rendelkeztek, a kamatokból akár egy új műszer árát is ki tudták „kalkulálni". A kórházak nehézségeit az is tovább növeli, hogy az államkincstár nem ad folyószámlahitelt, márpedig több intézmény korábban rendelkezett ilyennel, amelyből például a legsürgősebb beszállítói tartozásokat időnként kiegyenlíthette, így nem kellett késedelmi kamatot fizetnie.

Csongrád megyében az év elején három állami kórház került fenntartásba: a deszki, a makói és a szentesi. Bálint Beatrix, a deszki kórház igazgatója arról nem kívánt nyilatkozni, hogy mekkora összegtől esik el az új számlavezető miatt az intézmény. Mindössze annyit mondott: némi költségtöbbletet eredményez. Várkonyi Katalin, a szentesi Dr. Bugyi István kórház főigazgatója a Délmagyar munkatársának elmondta: nincs pontos információjuk arról, hogy az intézmény számára mekkora veszteséget okoz, hogy folyószámláikat nem a kereskedelmi banknál vezetik. Még rózsaszín csekken intézik az átutalásokat – a banki rendszer várhatóan a jövő héten lesz elérhető számukra. Reméljük, ez majd megkönnyíti az ügyintézést – fűzte hozzá a főigazgató.

Csernus Imréné, a makói Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház-Rendelőintézet közgazdasági osztályvezetője arról nyilatkozott a lapnak: bár tavaly sem volt sok pénzünk, de pár millió forintot még így is jelentett, ha egy-két napig állni hagyták a számlán. Ezzel az összeggel aztán később legalább ki tudták egyenlíteni a kezelési költséget. Sajnos, mostantól ezt (átulatásonként 250-300 forintot) magunknak kell kigazdálkodnunk – mondta Csernus Imréné, aki hozzátette azt is, az átállással nem csak ez a probléma, hiszen a program csak most érkezett meg, közel három hétig minden átutalást kézzel töltöttek ki. Minimum ezer papírt gyártottak, a tranzakciók egy része viszont még mindig nem teljesült, mert a bélyegző halvány volt, vagy a fáradtságtól nem úgy kanyarították az aláírást, ahogy kellene, és visszadobták. Csernus úgy vélte, az elektronikus utalással sem lett jobb a helyzet: ezzel a programmal szerinte nagyjából 20 évet léptek vissza az időben.

Az osztályvezető a lapnak elmesélte bizony az államkincstár elektronikus kezelőfelületével több munkába kerül az átutalás, hiszen nem látják rajta a számlaegyenleget, sőt azt sem, teljesült-e a tranzakció. Korábban bankon belül azonnal, más bank esetében másnap odaért a pénz, most egy utalás csak a harmadik napra teljesül.

A Magyar Kórházszövetség egyébként úgy becsülte meg: egy megyei kórház – csak az utalások díja miatt - havonta 200–400 ezer forintot bukhat. A szakmai szervezetek az szeretnék elérni, hogy a kormány változtassa meg a Magyar Államkincstárra vonatkozó szabályokat, hogy az állam által átvett kórházak ingyen utalhassanak, és a számlájukon lévő pénz után kamatot kaphassanak.