Stroke: a néma gyilkos a fiatalabb korosztályt sem kíméli

Dr. Bodnár Ilona már évtizedek óta a Jósa András Oktatókórház neurológiai osztályának orvosa. Nyíregyházán az Országos Stroke Prevenciós Délelőttön mesélt arról, hogy évtizedek alatt óriási fejlődésen ment át az orvostudomány, így a stroke diagnosztika és terápia is. Az elhangzottakat a szon.hu. ismertette.

A stroke mindkét formája az érrendszer betegsége miatt alakul ki, és két fő ok áll a háttérben: magas vérnyomás, és cukorbetegség. Ezt a két rizikófaktort „néma gyilkos”-ként is szokták emlegetni, hiszen gyakran csak akkor ismerik fel, foglalkoznak vele az emberek, amikor a beteg a stroke-kal bekerült a kórházba. – A vérrög, érelzáródás esetében ugyanolyan infarktusról van szó, mint mondjuk a szívinfarktusnál, de ebben az esetben a tüneteket az okozza, hogy a vérellátási zavar agy melyik területét érintette. Előfordulhat, hogy magában az agyban lévő éren jön létre a vérrögképződés, de nagyon sokszor a háttérben az agyat ellátó érnek a nyaki szakaszán találunk problémát. Ezért a diagnosztikának egy fontos része például az, amikor a beteg bekerül a stroke osztályra, CT készül, látjuk, hogy van kisebb-nagyobb károsodott agyterület, de a következő diagnosztikus lépés a nyaki erek ultrahang vizsgálata lesz, amikor is megtalálhatjuk, hogy egy súlyos szűkület alakult ki a nyaki ütőéren, vagy esetleg, ami esetleg még további teendőt, műtétet fog igényelni, de az is lehet, hogy teljes elzáródás jött létre.

A stroke másik formájánál, amikor az agyban lévő kis apró erecske, ami sokszor a régebbi, fennálló hipertónia miatt ment tönkre, megpattan, megreped, és vér kerül az agyállományba. Ez a vérzéses forma általában súlyosabb tüneteket okoz, de szerencsére ez az összes stroke esetnek körülbelül 20 százaléka, a túlnyomó többséget, 80 százalékot a vérellátási zavar okozza – részletezte a nyíregyházi Jósa András Tagkórház neurológusa, és kihangsúlyozta: életet menthet a tünetek mihamarabbi felismerése.

– Amennyiben nincs érszűkület, a páciens nem is cukorbeteg, nem hipertóniás, viszonylag fiatal ahhoz hogy stroke-ot kapjon, 50 év alatti, akkor mindenképpen kell tovább keresnünk az okot. A következő vizsgálati eljárás a kardiológia. Ha például pitvarfibrilláció, szívüregi trombózis derül ki, akkor már egy másik mechanizmusáról beszélünk a stroke-nak, de ugyanolyan stroke-os tünetet okoz, mint mondjuk a nyaki ütőér elzáródása, vagy egy kisebb agyon belüli infarktus. Ilyen kardiológiai esetekben más terápiára van szükség – részletezte a neurológus, és kifejtette: sokan úgy gondolják, hogy elsősorban az idős emberek, a dohányzók, illetve azok, akik mondjuk nem sportolnak, azok érintettek, de fiatalabb korosztály, akár 30-40 évesek is bekerülnek ilyen tünetekkel az osztályra. További részletek a teljes beszámolóban.