Számító beszámíthatatlanok

Megúszhatja-e Bándy Kata gyilkosa a börtönt és a bűnhődést, ha elmebetegnek találják, és kényszergyógykezelésre utalják? Kiszabadulhat-e valaha a családját lemészároló kulcsi férfi, ha gyógykezelése véget ér? A valóban kóros elmeállapotúakat szabadulásuk után nem ellenőrzik rendszeresen, egyszerűen csak gyógyultnak nyilvánítják, bár utólag folyamatos orvosi kontrollra lenne szükség – olvasható a nepszava.hu portálján.

Elmeorvosi vizsgálattal próbálja bizonyítani P. László, hogy nem volt beszámítható, amikor néhány hete megfojtotta Pécsett a 25 éves rendőrségi pszichológus Bándy Katát. Ha belátási képessége korlátozott volt - mert például alkoholt illetve kábítószert fogyasztott -, még a bírósági eljárás előtt elrendelhetik gyógykezelését, amivel vélhetően "sikerül" elkerülnie a fegyintézeti büntetést. Igaz, erre ügyvédje, Sólymos Sára szerint is kevés az esély, miután beszámíthatónak látja védencét.

A kényszergyógykezelés elérése gyakori védői taktika, amit a törvény szerint "erőszakos és közveszélyt okozó bűncselekmény elkövetőjénél kell elrendelni, ha elmeműködésének kóros állapota miatt nem büntethető, és tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni". Jogászok szerint sok tettes gondolja, hogy a gyógykezelésre "utazva" kijátssza az orvosokat, és ha a kezelés végén gyógyultnak nyilvánítják, újra szabad lehet, csak néhány évet kell kibírnia.

Az ilyen elítéltek az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe (IMEI) kerülnek; bár a kezelés maximális ideje 2010. májusáig nem volt meghatározott - vagyis a gyógyulásukig tartották bent a pácienseket -, a hatályos törvények szerint annyit kell az elítéltnek ott töltenie, amennyi börtönévet kiszabhattak volna rá. Erőszakos gyilkosság esetén - melynél életfogytiglanra is ítélhetik - legfeljebb 20 év lehet ez az idő.

A majdnem teljes családját kiírtó kulcsi mészárost például már kezelik. Fontos megjegyezni, hogy a jövő nyáron hatályba lépő új Btk. ezt eltörli, és ismét csak addig lesz bent tartható valaki, amíg a kezelés "szükségessége" fennáll. Vagyis ha az intézmény főigazgatója - aki egyszemélyben dönthet - gyógyultnak nyilvánít valakit, az elítélt elhagyhatja az intézetet, s utólag már nem ellenőrzik rendszeresen. Antal Albert, az IMEI főigazgató-főorvosa nemrég rámutatott, gyakran hiába lenne szüksége további kezelésre, a beteg nem maradhat, és négy-hat év után szabadon távozhat. A gyakorlat "szerencsére" ellentétes az elítéltek "elvárásaival": többnyire a bíróság és az orvosok is a "benntartás" mellett érvelnek.

Azzal teljesen egyet lehet érteni, hogy időszakonként felül kell vizsgálni a gyógyultnak nyilvánított bűnöző elmeállapotát, sőt, folyamatos orvosi kontrollra lenne szükség utólag is – nyilatkozta Magyar György ügyvéd. Mint fogalmazott, "elmeháborodottat is lehet egészségesnek, egészségest pedig elmeháborodottnak" nyilvánítani. Sokan úgy vélik, könnyebb lesz kibírni a gyógyszeres kezelést, mint a börtönt, pedig valójában sokkal rosszabb - vélte az ügyvéd, aki szerint a börtön hierarchikus, rendszerezett életével szemben a pszichiátrián "a grund szabályai" érvényesülnek, ami pszichésen is nehezebben viselhető. A társadalom azért izolálja az elmebetegeket, hogy tovább ne árthassanak, de teljesen kiszámíthatatlan, mikor válik valaki erőszakossá - utalt rá az ügyvéd, hogy van, aki sosem gyógyul meg. Tud is olyan esetről, ahol a gyógyultnak nyilvánított beteg újra elkövetett valamilyen bűncselekményt.

Noha az intézetet elhagyóknak továbbra is szedniük kell gyógyszereket, és havi rendszerességgel egy pártfogóval is találkoznak, először csak öt évvel a kezelés vége után vizsgálják, történt-e állapotukban érdemi javulás. Olyan kötelező utóvizsgálatokra lenne szükség, ami komoly szankciókkal sújtja, ha a kezelt távolmaradását – emelte ki Magyar György, aki hozzátette azt is, tanuljunk külföldről, és ne engedjünk rá senkit a társadalomra, pusztán mert gyógyulttá nyilvánították.