Szerencsétlenül indulnak a budapesti szuperkórházak

Két kormányzati ciklus telt el úgy, hogy a torz budapesti egészségügyi rendszerrel nem kezdtek semmit. Ez pedig nemcsak a gyenge örökség és a szerencsétlen központi szervezés kérdése, hanem a finanszírozásé is. Budapesten és az agglomerációban nagyjából 4 millió ember él, és használja a fővárosi kórházakat. Mivel viszont egyedül Budapest nem számított fejletlenebb konvergenciarégiónak, így alig kapott uniós forrást az egészségügy fejlesztésére - írta az Index.hu kétrészes cikkében, melyben bemutatja honnan indult, hol és merre tart a fővárosi kórházfejlesztési program.

Egy nagy kórházat nem lehet csak úgy lerakni, és várni, hogy innentől minden jobb legyen. Párhuzamosan hozzá kell igazítani az összes környező kórház és szakrendelő feladatait, kapacitását, de még a helyüket is, különben elképzelhetetlenül drágán oldjuk meg, és még kevésbé hatékonyan az egészségügyi ellátást. Ezen felül egy ilyen modern központba érdemes lehet tenni még néhány specializáltabb ellátástípust, amiket hatékony lehet koncentrálni nagyobb régiókban: például ha kevesebb, de jobban felszerelt, több tudást felhalmozó központokban végzik mondjuk a szívműtéteket vagy kezelik a daganatos betegeket. Ezeken a helyeken gyakorlottabb orvosok jobb gépekkel, jobb kihasználtsággal és leginkább sokkal jobb gyógyítási eredményekkel kezelhetik a betegeket.

Miért szakmai és politikai harcokban formálódott a koncepció, hogyan válhat építési területté a legtöbb kórház az elkövetkező években, és vajon 600 milliárd forint sok vagy kevés 24 kórház felújítására, ha ezt a stadionépítésekhez vagy a Bécsben épülő szuperkórház költségeihez hasonlítjuk? Válaszok a teljes cikkben