Testi betegségek is okozhatják a mentális zavarokat

A pszichiáterek egyre biztosabbak abban, hogy a mentális betegségek egy része fizikai betegség miatt alakul ki, írja az Economist cikke nyomán az rtl.hu. Ez azért fontos, mert jelenleg nem bevett gyakorlat, hogy szorongásos, depressziós állapotok vagy akár figyelemzavarok mögött testi okokat keressenek az orvosok – holott sok beteg életét és gyógyulását könnyíthetné meg, ha aktívan odafigyelnének erre a szakemberek.

Egyre több bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy számos fertőzés okozhat olyan betegségeket, zavarokat, mint az ADHD, a depresszió, a szorongás vagy éppen a pszichózis. A fertőzések ráadásul csak a kirakós játék egy darabját képezik: másféle testi betegségek, például gyulladások, emésztési zavarok is erősen hathatnak a mentális egészségre. Egyre több jel utal arra, hogy a pszichiátria vakfoltjában léteztek eddig olyan szindrómák, amelyek nagyon sokunk életére gyakorolnak negatív hatást.

A neurobiológiáról fontos megjegyezni, hogy korántsem egy „befejezett” tudományágról van szó: 2016-ban például arról adott hírt a Live Science, hogy kiderült, még csaknem száz felfedezetlen terület létezik az emberi agyban. Így egyelőre azt sem lehet pontosan leírni, mi a hatásdinamikája az elmére átterjedő fizikai kórságoknak – csak szorgalmazni lehet, hogy minél több kutatást végezzenek ezen a területen - írta a lap.

Az Economist arról ír, hogy a pszichiátria a múltban elsősorban a tünetek leírására és kezelésére fókuszált, nem pedig a háttérben álló okok pontos felkutatására. Ehhez a többi között az is hozzájárult, hogy az agy pontos feltérképezésére szolgáló technika csak nemrég jelent meg és vált elérhetővé. Az első MRI-gépet csak 1974-ben alkalmazták először.

E hozzáállás előnye volt, hogy a pszichiátria a betegségeket nagyrészt egységesen diagnosztizálta. Viszont közben „úgy rendezte csoportba a betegeket, hogy egyáltalán nem vette figyelembe a tüneteik mögött álló háttérmechanizmusokat”. A depressziónak és a szorongásnak például több hasonló tünete is lehet, és manapság már azt kérdezgetik a kutatók, hogy a hatásmechanizmus alapján vajon nem ugyanaz a rendellenesség áll-e a hátterükben – amely páciensenként váltogatja, hogy pontosan milyen kórképet produkál.

Ez pedig ahhoz vezethet, hogy az új gyógyszereket is a betegek túl szűk csoportjain tesztelik, tehát a rájuk épülő kezelési módok is kevésbé lesznek hatékonyak.

Továbbiak a teljes cikkben