Tíz százalék nélkülözik

2011-ben 152 ezer fővel emelkedett a szegénységi küszöb alatt élők száma – ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss tanulmányából. A három- vagy többgyermekesek, valamint az egyszülős háztartásokban élők helyzete a legszörnyűbb: tízből hárman közülük nem esznek rendesen, és rendszeresen késnek a számláik befizetésével is – olvasható a Népszava – online oldalán.

A magyar társadalom több mint 10 százalékának nincs pénze arra, hogy megfelelően fűtse otthonát, és még ennél is jóval többen vannak azok, akiknek nem futja a tápláló ételekre. A KSH friss elemzése szerint 2011-ben 152 ezer fővel 1 millió 363 ezer főre emelkedett azok száma, akik kevesebb mint 62 ezer forintból voltak kénytelenek gazdálkodni havonta. A lakosság csaknem háromnegyedének okozna megoldhatatlan gondot egy nagyjából 50 ezer forintos váratlan kiadás, valamint a magyarok kétharmadának nincs pénze arra, hogy egy hétre elmenjen nyaralni valahova – állapították meg a statisztikusok.

A szegénységi küszöb alatt élők körében az elmúlt évben 39 ezerrel 418 ezerre nőtt a 0-17 éves gyermekek száma, a 18-64 éves korosztályban pedig már 880 ezren vannak a nélkülözők, ami 106 ezres növekedés a 2010-es adathoz képest. A lecsúszás veszélye elsősorban a a legkisebbeket (0-17 évesek) és a fiatalokat (18-24 évesek) fenyegeti, de nagyon rossz helyzetben vannak az idős körű nők is, akik mivel egyfelől alacsonyabb nyugdíjjal rendelkeznek, másfelől tovább élnek, mint férfitársaik, utolsó éveiket méltánytalan körülmények között töltik.

Arra a kérdésre, hogy mi okozza a szegények számának folyamatos emelkedését, Ferge Zsuzsa szociológus így reagált: A riasztó adatok magyarázatát mindenekelőtt a kormány példátlan és tudatos szegénységellenes politikájában, például az egyéni és családi segélyek megnyirbálásában kell keresnünk, ugyanakkor nem tekinthetünk el azoktól a gazdaságpolitikai döntésektől sem, amelyek következtében befagytak a beruházások, csökkentek a reálbérek, és az infláció rendre 6 % körül ingadozik. A szociológus hozzátette azt is, válság idején páratlan, hogy intézkedéseivel éppen azok ellen lép fel egy kormány, akiket a recesszió a legsúlyosabban érint. A közmunkaprogram nemhogy enyhített volna a mélyszegénység, illetve a munkaerőpiac problémáin, de abszurd módon a jogfosztás melegágya lett. Ráadásul a közmunkások fizetése méltánytalanul alacsony, emellett a munkák zöme még értelmetlen és megalázó is. Ezek tükrében nagyon nehéz nem azt gondolni, hogy ez a kormány nem a társadalmi szakadékok elmélyítésében érdekelt - zárta gondolatait a szociológus.

Az okokról és a kilátásokról Vásárhelyi Mária szociológus úgy vélekedett: semmi remény arra, hogy a mélyszegénység mértéke csökkenjen a következő években, mert a kormány jövedelem- és újraelosztási politikája egyszerűen figyelmen kívül hagyja azokat, akik a társadalom peremén élnek, és ha eddig nem tették meg, ezután sem fognak változtatni.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy a közmunka már csupán azért sem lehet megoldás a szegénységi küszöb alatt élők problémájára, mert a közmunkáért járó fizetséggel a közmunkás még mindig nem keres többet a 62 ezer forintos küszöbértéknél - fűzte hozzá a szociológus, megjegyezve azt is, a kormány lépései csak egy rendkívül szűk réteg számára kedvezőek, de a többséget, akik között, mint látjuk, sok éhező is van, rendkívül hátrányosan érintik.