Fontos lenne kiterjeszteni a törvényt, mivel sok egykori tanár és egészségügyi dolgozó is visszatérne a munkaerőpiacra.
Népszerű az idősek körében a nyugdíjas-szövetkezeti munkavállalás, az elmúlt nyolc hónapban több mint 140 szövetkezetet jegyeztek be, és 15-20 ezren álltak munkába – tudta meg a Magyar Idők. A várakozások szerint a létszám a következő hónapokban jelentősen bővülhet, mivel egyelőre a fővárosban és a nagyobb városokban, megyeszékhelyeken vált ismertebbé a foglalkoztatási forma. A munkaadók többségében a kis- és középvállalkozások, ugyanakkor a multik is érdeklődnek a szövetkezeti modell iránt.
Nagy az érdeklődés a nyugdíjas-szövetkezetek iránt az idősek körében, az elmúlt nyolc hónapban már 15-20 ezren mentek vissza dolgozni ebben a foglalkoztatási formában, amely megfelel az előzetes várakozásoknak – mondta a lapnak Dolgos Attila, a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetségének (Közész) elnökségi tagja.
Felidézte, mivel a nyugdíjas-szövetkezetek alapításáról szóló törvényt tavaly júliusban fogadta el az Országgyűlés, s csak ezt követően kezdtek megalakulni a közösségek, így pontos adat még nem áll rendelkezésre.
Az elmúlt nyolc hónapban több mint 140 szövetkezetet jegyeztek be, az országos mellett helyi közösségekkel. Az érdeklődés ráadásul jelentős, így várhatóan a következő időszakban a szövetkezetben dolgozó idősek létszáma tovább emelkedik. Dolgos Attila kiemelte: az idősek negyven százaléka a fővárosban helyezkedett el, a megyeszékhelyeken is jelentősen nőtt a taglétszám, ugyanakkor a kisebb körzetekben még nem terjedt el a foglalkoztatási forma.
A Közész elnökségi tagja kérdésünkre arról beszélt, jellemzően a kis- és középvállalkozások alkalmaznak szövetkezeti formában időseket, ugyanakkor a multik is érdeklődnek a lehetőség iránt, ám a szövetkezeti rendszer kiépítése a nagyobb vállalatoknál időigényes folyamat. A tendenciákkal kapcsolatban Dolgos Attila elmondta, rendkívül rugalmas a munkaidő-beosztás, jellemző a napi 3-4 órás munkavégzés, hetente két-három alkalommal, de nem ritka a nyolcórás munkaidő elvállalása sem.
A munkavállalókra jellemző, hogy ismét a saját szakmájukban helyezkednek el, sokan az adminisztratív és könnyű fizikai munkakörökben. A keresetekkel kapcsolatban Dolgos kiemelte: habár a törvény szerint a minimálbért, végzettséghez kapcsolódóan pedig a garantált bérminimumot kell kötelezően kifizetni, jellemző, hogy a munkáltatók nagyobb összeget kínálnak. Elsősorban a nyugati országrészben és a főváros térségében magasabbak az elérhető keresetek, de több helyen a belépéskori fizetést emeli fel később a munkaadó.
A Közész elnökségi tagja elmondta, a munkaerőigény továbbra is óriási, így a nyári időszakban sem kell attól tartani, hogy a diákok és az idősek hátrányt szenvednek, ráadásul bizonyos munkakörökben a diákok foglalkoztatása jöhet szóba, míg a tapasztalatok miatt sok helyen az időseket keresik a cégek.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének főtitkára, a Közész felügyelőbizottságának elnöke lapunk megkeresésére elmondta, a nyugdíjasok körében egyelőre jóval nagyobb volt az érdeklődés a húsz helyszínből álló országjárás során, mint a vállalkozók körében, így a cégeknél kell tovább népszerűsíteni a szövetkezeti modellt. Dávid szerint ősztől a legnagyobb feladat az lesz, hogy a munkavállalók és a vállalkozások körét kiszélesítsék, emellett fontos, hogy a törvényt kiterjesszék a magán- mellett az állami szférára is, mivel sok egykori tanár és egészségügyi dolgozó is visszatérne a munkaerőpiacra a rugalmas modellben.
További részletek a cikkben.