Tovább rohad az egészségügy, mert egyre kevesebb pénz jut rá

„Egy magyarnak 12,5 évente egyszer kell befeküdnie kórházba, s ha az ellátás nem is annyira jó, azt kibírja” – ezt mondta Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár az IME Egészségpolitika és egészségügyi rendszerek című konferencián. Szavait Kökény Mihály korábbi egészségügyi miniszter idézte a hozzáállást és azt illusztrálandó, hogy a kormányzati kommunikációban azt próbálják sugallni, nincs semmi probléma az egészségügyben. Pedig temérdek van, s nem is várható változás, hiszen „rend, fegyelem, végrehajtás” – tovább fog érvényesülni a BM stílusa. Eközben a költségvetés tervezetéből az látszik, hogy jövőre a GDP-arányos egészségügyi közkiadás 3,6 százalékos lehet. Kökény szerint ehhez még valamennyi hozzájöhet, de akkor is négy százalék körül marad. Ez az uniós átlag fele, írja a Hírklikk. 

Ha tételesen megnézzük a jövő évi terveket, akkor elég sötét a kép. 2024-ben ugyanis (amikor hat százalékos inflációt terveznek, ami több mint kétséges, hogy tartható lesz) az egészségügyön belül a háziorvosi és ügyeleti ellátásra tervezett nominális összege alig haladja meg az idei előirányzatot; az egészségügyi, gyógyító kasszában van egy célirányzat – vélhetően béremelésre –, ami jövőre kicsit nő az ideihez képest –, ugyancsak kis mértékben emelik az otthoni szakápolási kiadásokat; ugyanakkor az összevont szakellátás működési költsége (béremelési pluszok nélkül) nominálisan három százalékkal csökken az idei évhez képest, a gyógyszertámogatásra szánt ráfordítás pedig éppen úgy hat százalékkal nő, mint amekkora inflációval számol a költségvetés – sorolta az egyes részleteket Kökény Mihály. Mint rámutatott: még az sem lenne igaz, ha nagyon jóindulatúan azt mondanánk, hogy legfeljebb a reálértékét tartja meg a közkiadás.

„Ez egyértelmű lejtmenet, tényleg nem tudom, hogy az államtitkár nagyívű további rendszer-átalakító terveit hogyan tudja/akarja megfinanszírozni, kiváltképpen akkor, amikor tudjuk, milyen a helyzet” – mondta a korábbi egészségügyi miniszter, példaként említve – amit még az egészségbiztosítás vezetői hivatalosan is elismernek –, hogy a várólistákat nem sikerült ledolgozni. Nem várható az sem, hogy csökkenni fog az adósságállomány, sőt – tette hozzá – a rezsiárak emelkedésével tovább fog gördülni. Arra pedig álmainkban sem gondolhatunk, hogy nálunk megújulhat a rohamléptékkel fejlődő orvostechnológia.

„Lehet persze ide-oda játszadozni a finanszírozással, de az nem jelent többletpénz” – szögezte le és emlékeztetett, hogy a háziorvosok fix díjai helyett átállnak a teljesítményfinanszírozásra. 

További részletek a Hírklikk cikkében.