Vadhúst a gyerekek asztalára! De miből?

A napokban ismét bejelentett kormányzati szándék szerint a vadhús bekerülne a menzák választékába. Ráadásul a gyerekek nem biztos, hogy örömmel fogadnák a legtöbbjük számára idegen ízeket. Bár már egy éve ismert a kormányzati szándék, hogy a közétkeztetésben havonta kétszer vadhús kerüljön az asztalra, s az eredeti idea szerint szeptembertől már ezen elvek alapján állítsák össze az iskolák-óvodák menüsorát, néhány próbakísérleten kívül nem sikerült előrelépni az ügyben. Éppen ezért a hétvégén egy Fejér megyei vadgasztronómiai rendezvényen Bitay Márton, az állami földekért felelős államtitkár ismét kijelentette, a hazai fogyasztást erősítendő be kell vezetni a közétkeztetésbe a vadhúst. Megoldási javaslattal azonban ő sem szolgált – olvasható a sonline.hu portálján.

Tavasszal ugyan néhány iskolában próbajelleggel felkerült a menzaétlapra, ám egyelőre nem sikerült meghonosítani a vadhúst a közétkeztetésben. Pedig a szándék megvan: az iskolai étkeztetés egészségesebbé tétele érdekében nemcsak több zöldséget, gyümölcsöt, tejterméket és teljes kiőrlésű péksüteményt kell a gyermekeknek adni, hanem vadat is.

Nehéz megmondani, hogyan reagálnának rá a gyerekek – mondta ezzel kapcsolatban Pánger Tímea, a helyi közétkeztetésért is felelős, önkormányzati tulajdonú Somogyjádi Sportcsarnok Nonprofit Kft. ügyvezetője –, akik jellemzően azokat az ételeket kedvelik, melyekkel otthon is találkoznak.

A vadhús pedig nem ilyen: a statisztikák szerint az egy főre jutó hazai vadfogyasztás mindössze két deka – ugyanez az arány az unióban meghaladja az egy kilót –, vagyis még ünnepnapokon is ritkaságszámba megy a családi asztalokon az őz, a szarvas, a vaddisznó. Pedig kínálat akad, hiszen évente nagyjából 12 ezer tonnányi vadhús kerül piacra idehaza – csak vaddisznóból a 2012–13-as vadászati évben 148 ezer került terítékre –, azaz mennyiségi szempontból megoldható lenne bevezetése a menzákra.

A vaddisznócomb nagyjából két és félszer annyiba kerül, mint a sertés, a szarvas pedig több mint háromszorosa utóbbinak – folytatta Pánger Tímea. – Persze havonta kétszer, a menüsor átvariálásával talán még kigazdálkodható lenne. Egy gyerek előírt húsadagja hét deka, ami sertésnél 80, vaddisznónál 200, szarvasnál 250 forintot jelent alkalmanként. Sok helyen azonban a teljes ebédre jut 240–250 forint, azaz egy-egy vadmenüért cserében jellemzően a zöldségen-gyümölcsön, tejtermékeken kellene spórolni. A szolgáltatók általában törekszenek a minél egészségesebb ételek elkészítésére – jegyezte meg Pánger Tímea –, ám a büdzsé kötött, s nem fér bele minden.

Ráadásul a vadhús konyhatechnológiai szempontból is okozhat problémákat, hiszen hosszabb a főzési ideje, másként kell elkészíteni sok esetben, mint a mindennap használt húsokat. Nem mellékesen az őznek, szarvasnak igencsak domináns az íze, elképzelhető, hogy a gyerekeknek nem ízlene, hiszen már a marhából készült ételeknél is megfigyeltük, kevesebb fogy belőlük, mint a sertésből vagy szárnyasból – tette hozzá a szakember.