Az ellátás várható összeomlásáról szóló hírek után mostanra valamelyest árnyalódott a kép.
Július elsejétől a nyugdíjtörvény módosítása alapján megszűnik a nyugdíj és a bér együttes folyósításának lehetősége. Korábban arról szóltak a hírek, hogy az egészségügyi ellátásban ez nehéz helyzetet teremthet – mostanra valamelyest árnyalódott a kép. Bár még sok a bizonytalanság az orvosok kényszernyugdíjazása kapcsán, az szinte biztosnak tűnik, hogy lesznek meglepetések a törvény életbe lépésekor. Igaz, elsősorban nem a háziorvosok frontján – írja a Dunántúli Napló – online.
Becslések szerint évente mintegy kétszáz-háromszáz új háziorvosra lenne szükség országos szinten, miközben az egyetemekről ennek körülbelül a negyede kerül ki, s ugyanennyien jönnek más szakterületről orvosok háziorvosnak.
A háziorvosok esetében a nyugdíjazás kérdése valójában nem kérdés – nyilatkozta dr. Balogh Sándor, a PTE ÁOK Családorvostani Intézetének vezetője. – Az orvosok 95 %-a ugyanis vállalkozó, koruktól függetlenül tovább dolgozhatnak, a közszférát érintő nyugdíjtörvény rájuk nem vonatkozik. Igaz, hogy közfeladatokat látnak el, de ha felhagynak hivatásuk gyakorlásával, akkor nem ezen rendelkezés miatt – tette hozzá Balogh doktor.
Nem a törvény tehát a fő gond, hanem a háziorvosok életkora: jelenleg ugyanis a doktorok körülbelül egyharmada hatvan év feletti – ha ők úgy döntenének, hogy nyugdíjba mennek, akkor ellehetetlenül a háziorvosi ellátás.
További probléma az, hogy nincsenek fiatal orvosok: sokan elmennek külföldre, vagy elhelyezkednek egy nagyvárosi kórházban. A több évtizedes gyakorlat ma sem változott sokat: a falusi praxisban háziorvosként kezdeni a nagy felelősség miatt ritka eset a frissen végzettek körében. Sőt, később sem gyakori: a végleges választás ideje egyre inkább kitolódik, az orvosok egyre később döntik el, hol telepednek le. A szakma elöregedett, ráadásul évről évre kevesebb új orvos praktizál – mutatott rá az intézetvezető.