A Magyar Ifjúsági Vöröskereszt megyei szervezetéből 15 fiatal teljesített szolgálatot a Balaton partján.
Százharmincöt esetet láttak el, a legtipikusabb strandbaleseteket, ellátásukat a megyei fürdőhelyek látogatóinak sem árt megismerniük. Több mint két héten át, napi 8 órában vigyáztak a strandolókra a magyar tenger déli partjának 10 strandján megyénk ifjúsági vöröskeresztes szervezetének tagjai – írja a 24 Óra – online.
A fiatalok a szolgálatteljesítés előtt képzésen vettek részt, majd levizsgáztak újraélesztésből és félautomata defibrillátor használatból. Ezekre az ismereteikre szerencsére az idén nem volt szükségük a megyeieknek, ám így is 135 esetben láttak el kisebb sérüléseket. A nyári szolgálatteljesítés immáron hat éve működik a Balatonnál és a résztvevők az ország minden régiójából érkeznek – nyilatkozta Csige István, a fiatal elsősegélynyújtók koordinátora.
Az idén 21 strandon segítenek az önkéntes fiatalok, akik mostanáig 3200 esetet láttak el, de augusztus 20-ig, az utolsó szolgálati napig akár a 4000. eseten is túllehetünk. Az elsősegélynyújtók javarészt kagylóvágta sebeket, rovarcsípést, esetleg ficamokat látnak el, de az első héten a dél-alföldi régióból érkezett fiatalok egy sikeres újraélesztést is végeztek. Ez volt az eddigi legkomolyabb eset ezen a nyáron, ám szinte minden évben előfordul, hogy fulladásos esetnél kell segítséget nyújtani – tette hozzá Csige István.
Az élővizek és medencék partján előforduló kisebb balesetekre bárki felkészülhet. Vásárhelyi Imre mentőápoló, aki a megyei fiatalokkal együtt maga is részt vett a balatoni szolgálatteljesítésen elmondta, hogy a folyók és tavak partján strandolók gyakorta szereznek vágott sebet a felkavarodott, átlátszatlan vízben megbúvó kagylók vagy üvegszilánkok miatt. Az ilyen esetekben meg kell nézni, milyen hosszú és mély a vágás, illetve hogy mennyire vérzik a seb. Jellemzőbb, hogy kis felületi erek sérülnek, jelentős vérzések ritkán fordulnak elő, ám az enyhébbeket is csillapítani kell. Nem szabad megfeledkezni a látható szennyeződések eltávolításáról és a fertőtlenítésről sem. Ha a sérülés komolyabb, érdemes orvoshoz fordulni, hiszen a gyógyuláshoz akár néhány öltésre is szükség lehet.
Méh- vagy darázscsípés esetén Vásárhelyi Imre szerint a megfigyelés a legfontosabb. Tíz perc alatt biztosan kiderül, ödémásodik-e a megcsípett strandoló. Érdemes azonnal levenni a gyűrűket, ha pedig az érintett a torkában gombócérzetre panaszkodik, esetleg nehézlégzése van, azonnal hívni kell a mentőket.
Kisebb allergiás reakcióra megoldást jelenthet egy kalciumos pezsgőtabletta, amiből a gyereknek akkor is ajánlott adni egy felet, ha nem mutat allergiás tüneteket. Ha pedig a rovar fullánkja a bőrben maradt, főleg méhcsípés esetén, mielőbb távolítsuk el, mivel továbbra is adagolhatja a mérget, így a beteg állapota akár súlyosbodhat is – javasolta a mentőápoló, aki hozzáfűzte azt is, ha a bőrön csalánkiütés jelentkezik, az is kórjelző lehet, ezért ha nem is okoz további panaszokat, később érdemes kivizsgáltatni, nem kialakulóban lévő allergiával állunk-e szemben.
A strandon az égési sérülések sem ritkák. A bőr megéghet a naptól vagy mondjuk a lángososnál is. Utóbbinál, ha az égés 1. fokú, azaz csak bőrpír jelentkezik, 15-20 percig folyóvízzel, utána borogatással kell hűteni az érintett területet, ami ha 5 tenyérnyinél nagyobb, ajánlatos megmutatni orvosnak is. Ha pedig 2. fokú, hólyagos a sérülés, akkor mindenképpen szakemberhez kell fordulni. A nap inkább csak 1. fokú égést okoz, itt a hűtés és a további napsugárzás kerülése a legfontosabb. Az pedig, aki sokat volt napon és akár később is hányingerre, kettős látásra, szédülésre panaszkodik, kerüli a fényt és a testhőmérséklete kissé megemelkedett, nagy valószínűséggel napszúrást kapott. Jó hír, hogy az ijesztő tünetekkel járó betegség sötét szobában, kellő folyadék pótlásával kiheverhető.
Nagyobb a baj, ha a fentiek mellett a betegnél zavartság, magas testhőmérséklet is jelentkezik. A hőguta ugyanis akár eszméletvesztéssel is járhat, ezért mindenképpen tárcsázni kell a 104-et – hívta fel a figyelmet Vásárhelyi Imre.
A kánikulában a folyadékpótlásra sem lehet elégszer felhívni a figyelmet – emelte ki a szakember. A kiszáradás főleg a gyerekeket és az időseket fenyegeti, de az is fontos, hogy a kritikus 11-től 15 óráig tartó idősávban a krónikus betegek ne tartózkodjanak a napon. Ami egyébként erős UV sugárzásban az egészségeseknek sem javasolt.