Veszik a hátizsákjukat az orvosok

Csak az elhatározás kell, hogy külföldön akar dolgozni. A munkaközvetítők ma már mindent elintéznek helyettük, még fizetni sem kell a szolgáltatásokért. A legnépszerűbbek most a németországi munkák – gyakorlatilag bárki elhelyezkedhet ott, aki beszéli a nyelvet. Tömegesen hagyják el a kelet-európai orvosok hazájukat: a magasabb bérek, magas szintű felszereltség és a továbbképzés lehetőségei vonzzák őket Nyugatra – írja a Délmagyar – online.

A legjobbakat különféle kedvezményekkel, ösztöndíjakkal, nyelvtanfolyamokkal, szakmai továbbképzéssel még csábítják is, sok helyen fejvadászok keresik az utánpótlást. Magyarországon mindezek miatt ma már olyan súlyos az orvoshiány, hogy a WHO az ellátás biztonságáért aggódik, ha még többen mennek el.

Márpedig mennek, hiszen mára komplett iparággá fejlődött az orvosok támogatása ebben az ügyben. Nekik csupán a döntést kell meghozniuk, onnantól kezdve a folyamat önjáró és ingyenes.
A munkaközvetítők mindent elintéznek helyettük, a költségeket pedig a munkaadók vállalják. A magyar orvosok kevesebb mint két hónapon belül itthoni fizetésük többszöröséért dolgozhatnak az általuk kiválasztott országban és rajtuk múlik, meddig maradnak. A legkelendőbbek most a német állások: Magyarországról ide közvetítik a legtöbb szakembert. A német Szövetségi Orvos Kamara szerint ma már minden 4. orvosuk a földrész keleti feléből származik, és az arány növekvő.

Az EU-Work Kft. kifejezetten Németországba közvetít orvosokat. Koncz Eszter HR-tanácsadó úgy nyilatkozott: csak az ő cégük közvetítésével havonta 3-4 szakember hagyja el az országot. A legtöbben anyagi okból mennek külföldre. Többségében kezdők, vagy olyan szakemberek, akik már 15–20 éve dolgoznak és megcsömörlöttek – osztotta meg a tapasztalatait Koncz.

Németországban végzettségtől függetlenül minden orvos először rezidensként helyezkedik el, hiszen másfél–két hónap, mire magyar diplomáját elismertetik. A szakorvosjelölti bér 3–4 ezer euró, ezt követően pedig a kezdők bére 5 ezer euró havonta. Ehhez jön még a túlmunka és az ügyeleti pótlék. Míg tehát egy tanársegéd az augusztusi béremelés után is mindössze 240 ezer forintos fizetésért dolgozik majd a magyar kórházakban, Németországban 1 millió 450 ezret kap – alapbérként.

Németországba többen mennek, mint Angliába. Van, aki kifejezetten a munkavállalás miatt kezd el nyelvet tanulni. Elsősorban a közelsége miatt kedvelt – folytatta Koncz Eszter, aki hozzátette: mindenhol szívesen fogadják a magyarokat, hiszen jó munkaerőnek számítanak. A nagyobb klinikákra azonban nehéz bekerülni, először érdemesebb kisebb városokban próbálkozni. A professzorokat, illetve a speciális területekről érkezőket viszont mindenhol tárt karokkal várják.

A legtöbb érdeklődő első körben mégsem Németországban, hanem Angliában gondolkodik a nyelvi könnyebbség miatt, és azért, mert – az Unió más országaihoz képest is – itt magasabbak a bérek. Egy szakorvos fizetése évi 70 ezer font – havi 2,2 millió forint. A szigetországban azonban jóval nehezebb elhelyezkedni. Lukács László, a Doctors Abroad Kft. tanácsadója elmondta: féléves munkatapasztalat nélkül lehetetlen, de még rezidensként is nehézkes ott állást találni. Csak a legrátermettebb és legkitartóbb jelöltek tudnak megragadni hosszú távon. A többiek csak helyettesítő állásokba juthatnak be, de azt akár életük végéig is csinálhatják – fűzte hozzá Lukács László. Az angolok ráadásul a németekkel szemben nem segítik a munkavállalójuk szociális igényeit sem.

A cég egyébként háziorvosokat is közvetít Svájcba. A fizetések ott még az angolnál is magasabbak nagyjából 10 %-kal, továbbá a jelentkezőket mindenben segítik: a lakáshoz jutásban ugyanúgy, mint a család elhelyezésében.