A fertőzéseket vektorként az emberbe juttathatják

Sok mindent tudni vélünk a kullancsokról, de nem árt időről időre felfrissíteni ismereteinket, mert a klímaváltozás, az enyhülő telek következtében a kullancsszezon egyre inkább kitolódik. Fontos, hogy tisztában legyünk a kis vérszívó életmódjával, a lehetséges veszélyekkel és a megelőzés módjával, hogy hatékonyabban védekezhessünk ellenük.

A kullancsok, a természetes környezet részeként, mindig is itt voltak körülöttünk, így mára tévhitek egész sora kapcsolódik hozzájuk, de nézzük, hogy mivel is állunk szemben.

Először is nem beszélhetünk általánosságban kullancsokról, hiszen a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ adatai alapján a kullancsfélék családjába világszerte mintegy 700 ismert fajt sorolnak. Hazánkban közel kéttucat fajuk honos, amelyek közül humán szempontból legfontosabb a közönséges kullancs (Ixodes ricinus).1

Azt a tévhitet is eloszlathatjuk, hogy a kullancsok a fákról potyognak. Valójában fűszálakon, a bokrok levelein, legfeljebb 1,5 méter magasságban, a lábaikon lévő karmok és tapadókorongok segítségével megkapaszkodnak, és várakoznak a megfelelő táplálkozási alkalomra. A vért adó gazdát az általa kilélegzett szén-dioxidból, a bőrön át kiválasztott különböző anyagokból, a testhőmérsékletből és a mozgás keltette rezgésekből álló komplex inger révén érzékelik. A gazdaszervezet tollazatára, bundájára, ruházatára a lábakon lévő karmok segítségével kapaszkodnak fel. A kifejlett nőstények – amelyek az embert érő csípések túlnyomó többségéért felelősek – vérrel teleszívott állapotban eredeti méretüknek mintegy 10-szeresére duzzadnak meg.

Az emberre kapaszkodott kullancs a ruhán vagy a bőrön tovább mászik és akár több tíz percen keresztül keresi a bőrön a megfelelő beszúrási helyet. A bőrből magától csak 7-9 nap múlva, a vérszívás végeztével esik le.2

Ami a kullancsot veszélyessé teheti, hogy a fertőzéseket vektorként – vérszívás közben – az emberbe juttathatják.2

Közép-Európában az egyik leggyakoribb kullancsok által terjesztett vírusos betegség az FSME-vírus* okozta agyvelőgyulladás. 1,2

A fertőzés az esetek jelentős részében tünetmentes. Az esetek kisebb részében 7-14 napos lappangási időt követően, enyhe betegségtünetek (láz, fejfájás, izomfájdalom, rossz közérzet, étvágytalanság, émelygés, hányinger, hányás stb.) jelentkeznek, majd néhány nap múlva a panaszok megszűnnek. Minden ötödik betegnél azonban egy második, lázzal és a központi idegrendszer gyulladásával járó szakasz is követi az elsőt, a csípés utáni 3-4. héten. A betegség ilyenkor kórházi ellátást és esetenként intenzív kezelést igényel. Specifikus terápia nincs, de a fertőzés védőoltásokkal megelőzhető.1

A másik gyakori kullancs által okozott betegség a Lyme-kór, amelynek legjellegzetesebb, az esetek 60-80%-ában előforduló klinikai tünete a vándorló bőrpír (erythema migrans), amely általában 7-10 napos (de minimum 48 órás) lappangási idő után, a csípés helyén jelentkezik. A bőrjelenséget leggyakrabban csak enyhe helyi fájdalom, égő érzés, ritkán viszketés kíséri, de súlyosabb tünetek is felléphetnek. Megfelelő adagban és ideig szájon át alkalmazott antibiotikummal általában jól gyógyítható.1

Amivel még fontos tisztában lenni, hogy nem minden kullancs hordoz fertőzést, de a kockázat fennállhat, így érdemes egyeztetni háziorvosunkkal, hiszen az említett fertőzések közül az FSME-vírus ellen már évtizedek óta elérhetőek olyan védőoltások, amelyek segíthetnek a kullancs által okozott vírusos agyvelőgyulladás megelőzésében. Ideális a kora tavasszal megkezdett oltásrend, így akár 1 hónapon belül védettséget lehet szerezni a vírus ellen szeretteink és saját magunk számára is.1-3

1.       NNGYK Lakossági tájékoztató a kullancsokról https://www.nnk.gov.hu/index.php/jarvanyugyi-es-infekciokontroll-foosztaly/141-lakossagi-tajekoztatok/altalanos-tajekoztatok/1078-tajekoztato-a-kullancsokrol Utolsó megtekintés:2025.04.02.

2.       Epinfo Országos Epidemiológiai Központ 2. módszertani levele a kullancsok elleni védekezésről. Elérhető: https://www.nnk.gov.hu/attachments/article/1078/OEK_modszertani_levele_2009.pdf

3.       Módszertani levél a 2025. évi védőoltásokról. Elérhető: https://www.nnk.gov.hu/index.php/jarvanyugy/modszertani-levelek/2790-2025-az-nngyk-modszertani-levele-a-2025-evi-vedooltasokrol.html