ikerfiúk étkezése

Múlt év márciusában 28.hétre ikerbabákat szültem, 1060 illetve 1370 gramm súllyal. A kezdeti nehézségek után (lélegeztető, légzéstámogatások,bakteriális fertőzés,ROP miatti lézeres műtétek stb.) szépen fejlődtek,december elejére elérték a 8,5 és 7,5 kg-okat. Szinte a kezdetek óta tápot kapnak, bár az első 4 hónapban anyatejet is kaptak természetesen. A nehézségek a nagyobbik babánál már augusztusban elkezdődtek. Eleinte csak néha tagadta meg az evést, illetve csak bizonyos pozíciókban volt hajlandó elfogadni a cumisüveget(babakocsiban mentében, karon járkálás közben, állva stb.). Próbálkoztunk tápcserével, (Beba 2 HA-t kapnak most már), új pép (Sinlac) bevezetésével, amit akkor még el is fogadott. Aztán ez a helyzet egyre romlott, olyannyira hogy már néhány étkezés félálomban történt. A súlygyarapodás megfelelő volt, egészséges, mozgékony a baba, így a háziorvos nem tudott igazán mit mondani, szerintem úgy gondolta, én dimenzionálom túl a helyzetet. Elmentünk ultrahangra, ami gyenge gyomorszájat mutatott ki, ez a gyakori bukásokat támasztotta alá(de nem kórós mértékű). A kisebbik súlyú baba szépen ette az adagjait egészen az első megfázásukig,a sok gyógyszerbeadás(antibiotikum, köptető) nála is elindította ezt a folyamatot. Illetve én arra fogom. Ezzel párhuzamosan kezdődött el a hozzátáplálás sikertelensége: gyakorlatilag semmilyen ízt, állagot nem fogadnak el. Próbáltam a reszelt almától, banántól kezdve a spenóton át a krumpliig,gyakorlatilag semmi nem tetszett nekik (kanállal, ahogy a nagykönyvben
megírták, napi egy kanál, emelve az adagot, illetve már kétségbeesésemben cumisüvegből is) Ez az etetési mizéria odáig fajult, hogy ma már (a nagyobbik főleg) a sima tápos cumisüveget sem fogadják el, hátrafeszítenek, sírnak, nem
esznek. Az egyéb ételt kiköpik, elfordulnak. Eddig sokszor utánakináltam őket, rendszertlenebbül, és a végén félálomban
megetettem őket, amikor is megállás nélkül megitták az egészet, hisz éhesek voltak. Egy hete próbálom a fix 5szöri megkínálást, ha nem kérik, nem adom, várok a következő etetésig(nagyon nehéz megállni, látom hogy tátognak), illetve a reszelt alma és társait is csak egy egy étkezés előtt kínálom fel, de sajnos kudarc az eredmény .Nem esznek maguktól a következőnél sem. Jön a pánik nálam és a félálomban etetés a leges legvégén. A gyerekek néha már a reggelit sem fogadják el, pedig előtte 12 órája ettek utoljára, mikor lefeküdtek. (Éjjel nem esznek 3 hónapja legalább.) A vizescumit elfogadják(csak azt kapnak és isznak a tápon felül), de nem fogyasztanak rengeteget, max 80-120mlt. Tudom, a sokszori utánkinálásommal, "erőltetésemmel", görcsöségemmel sok mindent elrontottam, de mostanra olyan patthelyzet alakult ki, amit már nem tudok megoldani. Rettegek, hogy a fiúk nem jutnak elég tápanyaghoz, vitaminhoz, hogy a fejlődés eme kritikus szakaszában valami lemaradás alakul ki. (Tíz hónaposak, korrigáltan 7 és fél- 8 hónaposak) A fiúk 2 hónapja nem növekedtek , de jókedvűek, mozgásban ha lassabban is, de fejlődnek(tornáznak, koraszülöttség miatt). Mit tegyünk? Hogy tudom újra visszahozni az étvágyukat, az evésüket, hogy tudom ezt a
berögződést megszüntetni (sírás és elutasítás már az etetőpóz ill.cumisüveg láttán (etetőszéket is próbáltam,az sem működik)? Arról nem is beszélve ,hogy miként tudom majd a vegyestáplálkozást bevezetni? Amit most csinálok az nem járható út (félálomban etetés, járkálva etetés), de másképp nem esznek...