komolyabban megszédültem

Tisztelt Weborvos!

3 hónapja komolyabban megszédültem - mintha egy 200 km/h-val robogó vonat ablakán néztem volna ki, olyan sebességgel "ment el a kép" a szemem előtt - de nem ájultam el, s csak egy pillanatig tartott. Rá egy fél órára pedig egy halálfélelemmel párosult pánikroham jött rám s tartott egy hétig. 30 éves vagyok, normális munkám van, főiskolát végeztem, sem alkohol- sem drogproblémáim nem voltak soha. Ezelőtt ehhez hasonlót sem tapasztaltam. Természetesen elmentem neurológushoz, ahol rendben találták az agyi funkciókat - bár semmilyen komolyabb vizsgálat nem történt, pusztán a rendelőben néztek meg egy 5 perces rutinvizsgálattal.

A pánikból gyógyszerek nélkül sikerült kilábalni a stresszorok kiiktatásával és életmódváltással, s úgy tűnik, elmúltak ezek a félelmek, amik szintén új keletűek voltak. A gondom az, hogy azóta úgy érzem magam, mintha valami megpattant volna az agyamban - vagy az idegrendszerem ment volna ennyire tönkre(?) - egy általános és folyamatos instabilitás van az egyensúlyérzetemmel, mely nem éri el azt a szintet, hogy bármiben is befolyásoljon, nem esek el, ugyanúgy élem a mindennapjaim, de mégsem a régi, mintha állandóan másnapos lennék, holott nem iszom egyáltalán. Ami feltűnt, hogy nagyon hamar elfáradok idegileg. Ekkor ez "kóválygós" érzet felerősödik, a lábaim el kezdenek remegni, s enyhe szorongás is rám kialakul. Ez gyakorlatilag bármikor bekövetkezhet, este főképp, vagy autóvezetésnél egy hosszabb úton, ahol régóta koncentrálok, bizony megszédülök egy pillanatra.

A problémám az legfőképp, hogy a megszédülés óta minden pánikkal kapcsolatos dolgon tudtam változtatni, de az általános imbolygás érzeten semennyit sem. Nem tudom jobban megfogalmazni, de mintha folyamatosan a vízben lebegnék, mintha kevesebb oxigén jutna az agyamba. Gondolkozom egy agyi MR vizsgálaton és egy kardiológián is, de félek, hogy nem vesznek komolyan, hiszen ezek a problémák nem befolyásolják a napi dolgaim, ám tudom, hogy ezelőtt semmi ilyen jellegű gondom nem volt, s bár távol áll tőlem a hipochondria, nem akarok "belefutni" egy olyan betegségbe vagy traumába, aminek ezek esetleg már az előjelei.

Várom megtisztelő válaszát!