A Z- és Alfa-generáció már érzékeli a klímaváltozáshoz kötődő kihívásokat és veszélyeket, és ez hatással van mentális egészségükre és az élethez való viszonyulásukra. Felmérés készült a témában.
Az UNICEF Magyarország kutatása azt vizsgálta, hogy a magyar fiatalok miként élik meg és értelmezik a klímaváltozással kapcsolatos kihívásokat.
A felmérésben körülbelül 2000 főt kérdeztek a 13–25 éves korosztályból. A válaszok alpaján elmondható, hogy a klímaváltozás erősen hat a fiatalok életére: a válaszadók 60 százaléka rendszeresen, 15 százalékuk pedig napi szinten gondolkodik róla. A kutatás rávilágít arra is, hogy a klímaváltozással kapcsolatos érzelmi reakciók intenzívek: a fiatalok 90 százaléka számolt be valamilyen fokú szorongásról, ezen belül 33 százalékuk erőteljes aggodalmat érzett. A gyakori érzelmi reakciók között szerepel a félelem és aggodalom (60%), a düh (33%) és a tehetetlenség érzése (53%).
A kutatás a jövővel kapcsolatos kilátások tekintetében pesszimizmusra utal: mindössze 15 százalékuk optimista, 51 százalékuk nem hiszi, hogy elkerülhetők a komoly következmények, míg 20 százalékuk kifejezetten pesszimista. Érdekes, hogy a fiatalok 90 százaléka már saját életében is tapasztalja a klímaváltozás hatásait, felfigyelnek az őket érő hatásokra, mint például a melegebb nyarak. A fiatalok elkötelezettsége azonban erős: a válaszadók fele kész feladni bizonyos kényelmet a fenntarthatóság érdekében, további 26 százalékuk pedig másokkal együttműködve is hajlandó változtatni életmódján. A megkérdezettek elenyésző számban (3%) mondták, hogy nem érzik magukat felelősnek a probléma kezelésében.
A társadalmi és iskolai háttér is befolyásolja a klímatudatosságot: a továbbtanuló fiatalok 50 százaléka a klímaváltozást tartja a legfontosabb problémának, míg a legfeljebb szakiskolai végzettségűek közül csak 11 százalék. Ezzel együtt a fiatalok többsége elfogadja, hogy a klímaváltozás valós jelenség. A kutatás rámutat a téma kapcsán fennálló információhiányra is. A megkérdezettek közel háromnegyede elégedetlen az iskolában megszerzett klímatudással, és 84 százalékuk szeretne többet megtudni a témáról. Ennek kezelése érdekében az UNICEF elindította a „Klímahősök” programot, amely tudásmegosztással, generációk közötti párbeszéddel és cselekvési lehetőségekkel kívánja csökkenteni a szorongást, és erősíteni a fiatalok részvételét a klímavédelmi tevékenységekben. A fiatalok nagy része jelentős motivációt mutat a fenntartható élemtód kialakítására, ha megfelelő információhoz és eszköztárhoz jut. A kutatás eredményei hangsúlyozzák az oktatás és a tudatformálás szerepét a fiatalok klímavédelmi aktivitásának erősítésében.
Forrás:
UNICEF – Hogyan gondolkoznak a fiatalok a klímaváltozásról
Világszerte minden tizedik gyermek elhízással él, erről szóló cikkünket itt találod.