A hantavírus sohasem viccel

Képünk illusztráció

Az ötvenes évei végén járó, korábban teljesen egészséges Komló környéki férfi egyik napról a másikra ágynak esett. Két nap múlva már a pécsi egyetem nephrológiai klinikáján találta magát, ahol életmentő művese kezelésben (dialízis) részesítették. Most már lábadozik, s a veseműködése is csaknem teljesen helyreállt, amit annak köszönhet, hogy betegségét azonnal felismerték kezelőorvosai.

A klinikai vizsgálatok során kiderült, hogy a férfit egy olyan alattomos vírus támadta meg, amely hazánkban évente csupán egy-két esetben – 2002-ben például csupán egyszer - okoz súlyos, életveszélyt okozó fertőzést.

Bár a hazai egészségügyi jogszabályok bejelentési kötelezettséget írnak elő számos bakteriális, vagy vírus fertőzés előfordulásakor, erről a konkrét esetről azonban a Baranya megyei ÁNTSZ járványügyi osztálya a sajtóból értesült - mondta érdeklődésünkre dr. Fekete Zsuzsanna főorvos, az osztály vezetője.

Mint az a diagnózisból kiderült: a baranyai férfi betegségét hantavírus fertőzés (Bunyaviridae család) okozta. Bár a kórokozó neve a magyar szlengben meglehetősen viccesnek hangzik, mégis aki ettől a vírustól megfertőződik, biztosan nem látja humorosnak a helyzetét.

Mint azt a főorvosnő elmondta: a hantavírus okozta fertőzés lappangási ideje 2-3 hét, ám ezt követően a betegség gyorsan manifesztálódik, majd látványos tüneteket okoz.

A kórokozó törzsnek több csoportja ismert, hazánkban szerencsére eddig csak az „enyhébb" változata, a haemorhagiás láz vese szindrómával (HFRS) fordult elő.

A fertőzés jellemző tünetei a magas láz, az erőteljes izomfájdalom mellett a kiütések. A lázas szakaszban gyakori a fejfájás, a hasi és deréktáji fájdalom, de előfordulhat látászavar vagy a kettős látás is. A lázzal járó periódus 7-8 napig tart, ezután hirtelen vérnyomásesés, szapora pulzus, majd veseelégtelenség alakul ki. Ezért szükséges a betegnél az azonnali dialízis megkezdése.

Míg a hantavírus e fajtájánál a halálozási arány 5 százalékos lehet, addig a többi csoportba tartozók már jóval veszélyesebbek. Ezek okozhatják a HPS-t (hantavírus pulmonalis szindróma), amelynél a kórokozó a tüdőt támadja meg.

A betegségre már a nemzetközi járványügyi hatóságok is felfigyeltek, s regisztrálták, hogy leggyakrabban Dél-Amerikában fordul elő. Időközben kiderült az is, hogy a HPS képes ugyan emberről emberre is terjedni, de ezt a fajta vírusátadást még csak ritka esetekben mutatták a statisztikai adatok. Az azonban mindenképpen figyelemre méltó, hogy a HPS miatti halálozás már jóval magasabb a HFRS-nél. Az előbbinél ugyanis a betegek 20-50 százaléka belehal a vírusfertőzés következményeibe.

A baranyai férfit megfertőző hantavírus fajtáról - amely a HFRS szindrómát okozta - biztosan állítható, hogy nem terjed emberről emberre, a betegség közvetítői a különféle rágcsálók, illetve azok ürüléke, beszáradt testnedve (nyál, vizelet, széklet). Ezek por alakban, inhaláció útján – például széllel - jutnak a szervezetbe. A betegség megelőzésére nincs mód, azt még nem ismeri az orvostudomány.

Dr. Fekete Zsuzsanna megjegyezte: haemorhágiás lázat nem csak a hantavírus okozhat, ilyen kórképpel járó betegség például a rettegett ebola-vírus fertőzés is, amelynek kórokozója viszont emberről emberre terjed.

A különlegesen ritka vírussal fertőződött, természetjáró férfi már kikerült a klinikáról, viszont még mindig nem érzi magát egészségesnek. Rossz közérzete, általános gyengeséget mutató fizikai állapota jelzi: a betegségből való teljes felépülés hosszú hónapokig tart.