Szenior Akadémia – Fókuszban a daganatos megbetegedések

A Szenior Akadémia tizenegyedik évadának utolsó előtti, kilencedik előadását dr. Dank Magdolna egyetemi tanár, a Belgyógyászati és Onkológiai Klinika igazgatóhelyettese, az Onkológiai Profil vezetője tartotta Daganatokról dióhéjban címmel. A prezentációban sok esetismertetés mellett szó esett egyebek mellett a célzott kemoterápia, a biológiai terápia, az immunterápia és egyéb célzott kezelések nyújtotta lehetőségekről is - tette közzé az előadás videófelvételét az egyetemi portál.

Dr. Dank Magdolna, a Belgyógyászati és Onkológiai Klinika igazgatóhelyettese előadásában kiemelte, hogy a daganatok nagy része ma már áttétes formában is a krónikus betegségek közé tartozik, a korábban alkalmazott kemoterápia, sugárterápia és sebészeti beavatkozás mellett ma már megjelentek olyan új eljárások, amelyek jó életminőségben a hosszabb túlélést tudják biztosítani a betegeknek.

Mint elmondta, ma már a kemoterápia is lehet célzott, mivel megjelentek az úgynevezett antitest-gyógyszer konjugátumok: ilyenkor a biológiai terápiához kapcsolják a kemoterápiát. A biológiai terápia bekötődik a receptorához és amikor a sejt észleli, hogy gond van a receptorral és azt behúzza, akkor a kemoterápia bekerül a daganatsejtbe. A biológiai terápiáról tudni kell, hogy élő organizmusok által termelt fehérjék, számos immunterápia és egyéb célzott kezelés is ide tartozik. Azonban az első célzott kezelést a ’70-es években legelőször alkalmazott és még ma is használatban lévő antiösztrogén volt, ami egy kémiai gyógyszer, tehát nem biológiai terápia.

Kitért az agyi, központi idegrendszeri áttétekre is, amelyek korábban kifejezetten rossz prognózist jelentettek, mindössze pár hónapos túléléssel. Ma már komplex, multidiszciplináris megközelítéssel akár több éves jó életminőségű túlélésről beszélhetünk – fogalmazott a professzor

Részletesen szólt az immunterápiáról is, aminek lényege, hogy a kezelés következtében a szervezet saját immunsejtjei pusztítják el a daganatot. Kitért az aktív immunterápiákra, például a HPV-elleni vakcinára, az onkolitikus vírusokra és a T-sejtes terápiákra, de részletesebben a napi gyakorlatban alkalmazott immunellenőrző gátlók működését taglalta. Felhívta a figyelmet az immunterápiák mellékhatásaira is, melyek megjelenése sokszakmás ellátást igényel, így az onkológia számos szakterülettel alakítottak ki szoros kapcsolatot. Mint elmondta, a leggyakoribbak az endokrin rendszert a gyomor- és béltraktust és a bőrt érintő mellékhatások, ugyanakkor ezek megjelenése jelezheti a jó terápiás választ is. Dr. Dank Magdona áttekintette a mellékhatások kezelésének elveit is.

Bemutatta azon génmutáció jelentőségét, mely Angelina Jolie kapcsán híresült el, de ma már nemcsak az emlő- és petefészekrák, hanem a prosztata- és hasnyálmirigyrák esetében is megnöveli a kialakulás rizikóját. Élettani körülmények között a nem mutáns BRCA1/2 gének védenek az emlőrák és más daganatos betegségek kialakulása tekintetében, de mutációjuk az előbb említett daganatok esetében rizikót növel. Végül kitért arra is, hogy a klinikai gyógyszerfejlesztések hogyan zajlanak és kiemelte annak jelentőségét, hogy a gyógyszer- és betegbiztonságra gondosan figyelni kell.