Új orvosi eljárások, új curriculum, új kórház

Pozitívabb kicsengése volt az Egészségügy 5 Dimenzióban című csütörtöki konferencia délutáni szekciójának, mint a délelőttinek. Az előadók ugyanis mind olyan újdonságokról számoltak be, amelyek nemcsak a betegellátás színvonalán, hanem az egészségügy krónikus munkaerőhiányán is segíthetnek.

A robotsebészet előfutára az OKITI-ben

A képalkotó diagnosztika robbanásszerű fejlődése az idegsebészetbe is elképesztő lehetőségeket teremt. Például létezik egy olyan neuronavigációs módszer, amely kvázi úgy működik, mint egy "GPS az agyban". A 3D-s nyomtatásnak köszönhetően tűpontosan meg lehet tervezni például egy csigolyaimplantátumot és a behelyezését is, hiszen már az egész érintett terület leképezhető. Minderről dr. Banczerowski Péter idegsebész, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet szakmai igazgatója beszélt a konferencián. A professzor bemutatta azt az új endoszkópos gerincsebészeti eljárást is, amelyet Európában elsőként itthon alkalmaztak, és amely mint fogalmazott a robotsebészet előfutárának tekinthető. A két csatornás endoszkópos sebészeti módszerrel az elhasználódásos gerincbetegségek széles köre: porckorongsérvek, gerinccsatorna szűkületek és csigolya elcsúszások egyaránt gyógyíthatóak. A biportális endoszkópos gerincsebészeti módszerrel a korábbi félméteres vágással szemben két kisméretű metszéssel biztonságosan elvégezhető. Ezzel a minimális invazív módszerrel kisebb a fájdalom, gyorsabb a gyógyulás, nem beszélve arról, hogy a későbbiekben akár egynapos műtétként is elvégezgető, ami társadalmi szinten megtakarítást is jelent.

Kemény ellenállás ellenére új curriculum az SE-n

A 250 éves Semmelweis Egyetem évfordulós ünnepi programjairól, az összes hazai orvosegyetem bevonásával készülő curriculum reform állásáról beszélt dr. Merkely Béla. A SE rektora megismételte, célja, hogy tíz év múlva az SE a világ első 100 egyeteme közé, Európában pedig az öt legjobb orvos-képzőhely közé kerüljön. Mint mondta jelenleg az intézmény a kontinens összes egyeteme között a 41. Az SE magas színvonalát azonban már most jelzi, hogy például a külföldi képzésekre akkora az érdeklődés, hogy nem tudják teljesíteni az igényeket: a német nyelvű képzésre 8-szoros, az angolra 3,5-szeres a túljelentkezés. A rektor azt is megjegyezte, hogy az SE-n tanuló leendő orvosok létszáma jóval nagyobb mint egyes híres európai sőt amerikai egyetemek medikusainak száma, így nem csoda, hogy például a német orvosok 4-5 százalékát a Semmelweisen képzik.

Kemény ellenállás volt ugyan, de végül nyáron elfogadták az új alaptantervet az egyetemen. A rektor megismételte, hogy a gyakorlatra nagyobb hangsúlyt helyező curriculum reformra többek között azért volt szükség, mert "az elméleti tudás elhatalmasodott", Magyarországon az európainál átlagosan egy évvel hosszabb a posztgraduális képzés, mire egy fiatal szakorvos önálló döntést hozhat már elmúlt 30. Ráadásul az orvostudomány gyors fejlődése ellenére a mai medikusok szinte ugyanazokból a könyvekből tanulnak, mint 30 évvel ezelőtt. Az új tanmenet szerint lerövidül az elméleti képzés, ezt az I-II. évfolyamban tanítják az orvostanhallgatóknak, a III. évfolyam a preklinikai oktatás ideje és a IV-VI. évfolyamban a medikusok a klinikumban tanulnak. Merkely Béla hangsúlyozta, hogy az új curriculum összeállításánál a harvardi, zürichi, baseli, karolinskai egyetemek tapasztalatait is figyelembe vették. Vita volt arról is, hogy mikor vezessék be az új tantervet, végül a hallgatók megelégedésére felmenő rendszerben az egyes részeket már az idei tanévtől alkalmazni fogják.

Nagy változást nem vár attól a rektor, hogy az SE irányítása az EMMI-től átkerül az Innovációs Minisztériumhoz. Az ezt firtató kérdésre Merkely Béla még azt is megjegyezte: talán még hozadéka is lesz ennek a döntésnek, esetleg nagyobb támogatást kaphat az egyetem az egészségipari fejlesztéseihez.

DBC, az első papírmentes "okos" kórház

A tervpályázat sikeresen lezárult, a közbeszerzési eljárás is napokon belül eredményt hoz, készítik a közlekedési hatástanulmányt, akna-, és parlagfűmentesítik az építési területet. Nagyjából itt tart a szuperkórházként emlegetett Dél-budai Centrum Kórház (DBC) beruházása, amely a megvalósítást felügyelő miniszterelnöki megbízott, dr. Bedros J. Róbert leírása alapján még a nemrég elkészült hasonló bécsi fekvőbeteg intézményt is lepipálja majd korszerűségben, betegbiztonságban. Ez lesz majd Magyarországon az első papírmentes "okos"kórház, ahol az iformációáramlás szinte teljesen digitálisan történik majd.

Döntően a kórházi fertőzések elkerülése miatt egyágyasok lesznek a kórtermek, ahol az ágyakhoz is kapcsolódnak majd monitorok, amelyeket a betegek tévéként, de számítógépként is használhatnak. A DBC alkalmazottainak viszont nem lesznek külön szobái, "nem lesz külön professzori tusoló", csak üvegfalú munkaállomások lesznek. Az orvosok, a szakdolgozók egy közös térben beszélhetik majd meg az egyes eseteket.

A zöldmezős beruházásként épülő 900 aktív felnőtt és 300 gyerekágyat és szinte minden orvosi szakmát befogadó DBC-ben olyan építészeti megoldásokat alkalmaznak majd, hogy rugalmasan átalakíthassák az intézményt az egészségügy fejlődésének leendő igényeihez. Az orvosi eszközök beszerzését is azért időzítik a beruházás végére, hogy az akkori lehető legkorszerűbb berendezésekkel szereljék fel a kórházat.

Kérdésre válaszolva a miniszterelnöki megbízott azt is elmondta náluk nem valószínű, hogy problémát jelent majd az egészségügyet sújtó munkaerőhiány. Mint mondta már most számos érdeklődő, álláskereső levelet kapnak nemcsak itthoni, hanem külföldön dolgozó orvosoktól, ápolóktól. Szerinte ennek a szalmai kihíváson kívül valószínűleg az is az oka, hogy a DBC dolgozói számára egy 60 férőhelyes bölcsőde, egy 60 fős óvoda és egy 120 ágyas nővérszálló is épül.

A konferencia délelőtti előadásairól itt olvashat.