Cikksorozat a kelet-közép-európai országok egészségügyi ellátórendszerének változásairól és kihívásairól. 7. rész.
A magyar egészségügy változásai nem térnek el gyökeresen attól a fejlődéstől, amelyet a visegrádi országokban tapasztalni, de itthon is fel kell készülni a koronavírus járvány utáni helyzetre: a nagyobb társadalmi figyelemre, az elhalasztott egészségügyi ellátások miatt várható többletterhelésre – mutat rá cikksorozatunk, amelyet Ujhelyi Krisztina a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjában végzett egészségügyi menedzser jegyez.
Az OECD egészségügyi statisztikái szerint, míg a teljes Európai Unióban 2018-ban a tőkebefektetések 0,6 százaléka vándorolt az egészségügyi szektorba, a V4-országoknál ez az arány jóval alacsonyabb volt. A régió vezető országa ezen a területen Lengyelország, ahol a tőkebefektetések 0,4 százaléka jelenik meg az egészségügyben, míg Szlovákiában ez az arány 0,3 százalék, Csehországban és Magyarországon 0,1 százalék.
Szintén az OECD adatai szerint, ha vásárlóerő paritáson, lakosságszám arányosan számoljuk a tőkebefektetést, bizonyos területen még jelentősebbek az eltérések. Míg az Európai Unió átlagában fekvő- és járóbeteg-ellátásra egyaránt fejenként 850 euró közötti összeget fektetnek be, Magyarországon csupán ennek felét, Lengyelországban 60%-át, Csehországban 70%-át éri el a befektetés mértéke. Ezzel szemben Magyarországon a gyógyszeripari és orvostechnikai befektetések, azaz az ezeken a területeken megvalósuló iparfejlesztés mértéke eléri az uniós átlagot, míg Csehországban az uniós átlag 80 százalékán, Lengyelországban 70%-án valósulnak meg a befektetések. A legjelentősebb az uniós átlagtól való elmaradás a tartós (hosszú távú) ápolás területén, ahol a magyarországi befektetések mindössze az uniós átlag 15%-át teszik ki, a lengyel arány 20%, a cseh arány 60%, de az egészségprevenciós befektetések is – Csehország kivételével – az uniós átlag töredékét képviselik Lengyelországban és Magyarországon.
A rendelkezésre álló adatok tisztán megmutatják, hogy az egészségügyi befektetések nemcsak lakosságszám arányos értékében, hanem arányaiban is valamivel előnytelenebbek a V4-országokban, és elsősorban a krónikus betegek ápolása az a részterület, ahol jelentős az elmaradás. De ha az Európai Unió folyamatosan és jelentősen többet költ a fekvő- és járóbeteg-infrastruktúra fejlesztésére, mint a V4-országok, akkor a V4-országok egészségügyi munkaereje a jelentősen növekvő bérek ellenére sem lesz hosszú távon motivált az otthonmaradásra, inkább Nyugat- és Dél-Európában találja meg számítását.
Annak ellenére vonzóbb még mindig a nyugat-európai munkavállalás, hogy például itthon a megújult orvosi egyetemi központok, megyei vezető kórházak és országos intézetek szakmai vonzereje az infrastrukturális fejlesztések eredményeként határozottan megnőtt, és ezzel az itthonmaradás motivációja is magasabb lehet a dolgozók számára. A kubatúra felújítása mellett ugyanennyire fontos az innovatív környezetben való tanulás és munka, fejlődés lehetősége, a legmodernebb terápiás technológiák, például robotsebészet magyarországi megvalósítása is. Talán ezen a téren a legnagyobb az elmaradás, csakúgy, mint a tartós ápolás területén , míg gyógyszeripari és orvostechnikai eszközök területén a V4-országok befektetései szinte elérik az Európai Unió átlagát. Ennek oka egyértelműen a munkaerő alacsony költsége, valamint a gyógyszeripar beágyazottsága a V4-országokban.
A 2020-21-ben, a koronavírus világjárvány kapcsán tapasztalható változások azonban a V4-országokban egészen biztosan fokozzák majd az egészségügyi infrastruktúrába áramló tőkebefektetést. Magyarországon a kórházi és járóbeteg-szakellátó infrastruktúra fejlesztése mellett már ma is érezni, hogy jelentős tőke áramlik a magán egészségügyi ellátásba. Ezen a területen az infrastruktúra fejlesztése elsősorban a komfortfokozatot növeli és a hozzáférési pontok számát fogja gyarapítani – azaz jelentős mennyiségű, nem a legkomplexebb ellátást nyújtó, elsősorban járóbeteg-szakellátási szolgáltatásokat és egyszerűbb terápiás megoldásokat nyújtó magánklinikák jönnek létre az ország súlypontjain, hasonlóan a Lengyelországban és Csehországban már kialakult magán egészségügyi ellátórendszerhez.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!