• nátha
    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

  • melanóma
    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

  • egynapos sebészet
    • Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

A helyzet fokozódik!

Egy kicsi ország egy hatalmas háború előtt. Zajlik az erőgyűjtés, „fegyverkovácsolás”, a falak megerősítése.

Egy hete írt jegyzetemben még csak 39 fertőzött személyről tettem említést, ma már 103-nál tartunk. Akkor egy áldozat volt, máig négy. Közel ezer Facebook megosztás és sok száz komment között néhányan rémhírterjesztéssel vádoltak. Sajnos a mai számok már azt igazolják, a hitetlenek inkább Cassandrát kérjék fel jóslásra, mint engemet.

Az elmúlt héten még a politikai és médiakonfrontáció tetőzött, erről én is megemlékeztem. Ezen a héten csendesedett, már csak az intranzigens vagy tanulatlan politikusok harsogtak mindenfélét, és a kormány is szelídebb, szakszerűbb hangnemet választott. Nagy baj van, még nagyobb lesz. Aki az erejét a viszály szítására használja, az mindenkit megkárosít.

Falus Ferenc mindvégig korrekt és szakszerű maradt, még a legagresszívebb riporter se tudott kicsikarni tőle kormánygyalázó választ. Kovács államtitkár visszavett a múlt heti konfrontatív stílusból, és a sötét ruhát fehér ingre cserélve igyekezett visszazökkenni a kormányszóvivő professzionális szerepébe.

Unoka a védvonalban

A nagy élelmiszer áruházak kifosztása csak átmenetileg sikerült. E hét végére úgy tűnik, bírják utánpótlással, legfeljebb a korábbi elképesztően széles termékválaszték szűkült. Hús is lett valahonnan, ami az elmúlt hétvégén - néhány helyen - botrányosan hiányzott. Egy kis magán történet következik: 16 éves, gimnazista, sportoló unokámat egyelőre nem érintette meg a divatos vega/vegán életmód, szereti a fogára való húsételeket. Szombat reggelre kiderült, hogy Szentendrén nincs hús. Friss koriandert, sütnivaló sárga aprószemű krumplit kaptam, húst nem. Egy nagyapó nem eshet kétségbe, irány a budakalászi hipermarketek. Hát, ha kétségbe nem is, de majdnem pofára estem! Utolsó pillanatban találtam az egyikben valami használhatót, az utánam jövők már szinte semmit.

Már készültek a finom ételek, amikor hív az unoka. Ő két napja rágódik azon, hogy nem akar nekünk bajt okozni! Megbeszélték a barátokkal, hallották Győrfi Páltól, hogy milyen nagy bajt okozhat, ha esetleg ránk ragasztja a vírust. Feleségemmel könnyekig meghatódtunk. Ez nem az a korosztály, amelyik sokat rágódna az ilyen dolgokon. De mégis eljutott hozzájuk az információ, és felelősen döntött. (Kösz, kedves Pali!)

Új front nyílt

Ezen a héten a patikák kifosztása szerepelt a fő műsoron. Ebben a kormány is „ludas”, feloldotta a szigorú rendelkezések egy részét: receptet vagy TAJ szám alapú „felhőbe tett” vényt már nem csak személyesen lehet kiváltani. Lakáshoz kötött súlyos betegek hozzátartozói küzdöttek az „elemekkel”, hogy valahogy gyógyszerhez jussanak. Persze a minden médiumból áradó marketing is megtette a hatását, a csodás hatású táplálékkiegészítők, a minden betegséget megelőző vitaminok a figyelem középpontjába kerültek.

Mivel a hűtőszekrények degeszre voltak tömve, a kisszobába vagy a garázsba betárolt mennyiséges lisztekben vidáman szaporodni kezdtek a lisztkukacok (remek csali keszeg horgászathoz, ha kijavul az idő), az „istenadta nép” megcélozta a legközelebbi patikát. Kézfertőtlenítő, védőkesztyű, arcmaszk ugyan nem volt, (legyek becsületes, ma, pénteken délután kaptam 10 db 60 C fokon mosható és vasalható „sebészi” maszkot, első jeleként a hiány csökkentésének) de minden egyebet vittek. Egy idő után a patikusok, nagyon bölcsen és tisztességesen elkezdték „adagolni” az életmentő szereket, hogy minden rászorulónak jusson.

A közeli élelmiszerbolt előtt pár napja még tumultus volt, vitatkozás. Ma már a járdára házilag felfestett jelek mutatták a biztonságos távolságot, az ajtóban maszkos fiatalember fogadott (8 fő lehet egyszerre a boltban), alkoholos kézfertőtlenítő kendőt adott, és a kosarat is minden vevő után fertőtlenítette. Itt már hibátlan árukínálat, nyugalom, összekacsintó szolidaritás: túl fogjuk élni!

Késő délután Szentendre belvárosa olyan üres, mintha „ciánoztak volna”. A turisták eltűntek, a nagyszerű cukrászdák és vendéglátóhelyek, a legendás értelmiségi találkozóhely, a főtéri könyvesbolt korán bezártak. Ez utóbbi kirakata előtt botlottam néhány régi barát-ismerősbe, akik kellő távolságban egymástól azon mulattak, hogy a Városháza vezérkarát polgármesterestől, és több művésszel egyetemben karanténba kellett helyezni. Ugyanaz a marokkói miniszter járt erre, a kíséretével, aki miatt a magyar belügyminisztert is megfigyelni kellett. Szerencsére, úgy tűnik, nekik se lett bajuk.

Szabadcsapatok csatlakoztak

Fertőzőbeteg-ellátó helyeket nyitottak, Kiskunhalason egy újat is építenek. Szállodákat jelölnek ki karantén fogadó helynek, és egyre erősebben folyik a betegség megelőzését célzó kampány. A magán betegellátó intézmények egyik prominense, a Budai Egészségközpont (korábbi, jobban ismert nevén Országos Gerincgyógyászati Központ) bejelentkezett járványkórháznak. A hatalmas gerincsebészeti programot bonyolító intézet, a magyar egészségügy egyik kiemelkedő és nemzetközileg igen magasan jegyzett gyógyító műhelye kapacitásai zömét életmentésre állítja át. A komfortos egy (korábban 2-3) ágyas szobák, a jól képzett személyzet, a hatalmas intenzív osztály és a műtők óriási szakmai erőt jelentenek. Egy nagybank szponzorációjával megtámogatott, összesen 35 modern lélegeztető gép a legnagyobb kapacitás lesz a budai oldalon. A példa legalább ilyen fontos: a közösséget érő veszélyek esetén a magánellátók is megkereshetik és megtalálhatják a helyüket. Varga Péter Pál és társai patrióta vállalása sokáig emlékezetes marad.

Egy kicsi ország egy hatalmas háború előtt. Erőgyűjtés, „fegyverkovácsolás”, a falak megerősítése, a gyerekek és az öregek fokozott védelme.

Harcosok és parancsnokaik

És mielőtt lezuhannak a bombák, mint Olaszországban, vagy újabban a spanyoloknál, gondoljunk egy pillanatra a frontra küldött harcosokra. A bértárgyalások megszakadtak, sok hónap fog eltelni, hogy felvegyük a fonalakat. Most kérjük meg a kormányt, hogy a fronton küzdő harcosoknak ne csak erkölcsi elismerést, ambróziát és nektárt (vagy mannát?) küldjön. Tessék megduplázni vagy triplázni a zsoldot! A frontvonalban küzdők élete meg fog drágulni. A családjukat védők már elköltöztek otthonról, hogy ne vigyék haza a fertőzést. A „tisztes szegénységet” biztosító másod-harmad állásokat biztosan fel kell adni.

Remélem, hogy a XXI. század politikusainak nem a „rongyosgárda” vagy az ideológiai lelkesedésből harcba menő népi gerillahadsereg szerepel az álmaiban. A kapitalizmus „építésének” 30. évfordulóján mindenki annyit ér, amije van. Ezekre az emberekre most az életünket fogjuk bízni. A végletekig meg fogjuk terhelni őket. Most kell ezen elgondolkodni és cselekedni.

És még egy szó a fronton küzdő csapatok parancsnokairól. Nem a bunkerekből irányító tábornokokra, hanem az „orvosbárózással” gyalázott főorvosi karra, és az ÁSZ által megvádolt, meghurcolt, az egészségügyi finanszírozási rendszer bornírtságaiért és hibáiért felelősségre vont kórházigazgatókra gondolok. E két szakmai csoport nélkül nincs koordinált gyógyítás. Sem békében, sem háborúban. A főorvosoktól a „megmondóemberek” és a bulvármédiumok, a kórházigazgatóktól a fenntartójuk, az állam képviselői kérjenek bocsánatot. Mert nélkülük, helyismeretük, kreativitásuk nélkül nincs eredményes csata.

Mi kell a háborúhoz?

A médiumok, az állam és a kormány képviselői forduljanak az egészségügy finanszírozási rendszere felé. A TVK-val és egyéb beavatkozásokkal szétzilált HBCS és pontrendszer pillanatok alatt elégtelenné válik. Nem azok az ellátási formák lesznek napirenden, amelyek jól-rosszul biztosították az intézmények bevételének többségét. Miközben a kiadási oldal brutálisan növekedni fog, az átszervezések, a túlmunka és a felhalmozás kiadásai miatt. Itt az operatív törzsnek már csak napjai vannak tervezett intézkedések bevezetésére. Hacsak nem „biankó csekkfüzettel” akarják finanszírozni a magyar egészségügyet.

Remélem, hogy feleslegesen verem a lármafát, de e probléma felismerésének eddig a nyomát se láttam az Operatív Törzs tájékoztatóiban.

Isten óvja Magyarországot és a magyarokat!